Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
AZ 1827. ÉVI XXXIII. TC. BALATON-LECSAPOLÁSI ÉS SIÓ-SZABÁLYOZÁSI RENDELKEZÉSEI... 233 két vármegyei tiszti ügyész, egy vármegyei főbíró, egy városbíró, tizennégy táblabíró és huszonkét ügyvéd volt. Gr. Zichy Ferenc ugyanis ebben az időben, a jegyzőkönyvben felsoroltak szerint Lipót császár lovagrendjének haszonélvezője, a császári és királyi kamara kincstári hivatalának udvari belső titkos tanácsosa, az udvar fő lovászmestere, s ezenkívül Bihar vármegye főispánja volt, vagyis igen nagy politikai befolyással rendelkezett, amit a meghívott megyék és főnemesi földesurak figyelembe vettek képviselőik kiválasztásánál. Zichy az előbbieken kívül nagy tekintéllyel bírt az érintettek körében azért is, mert az ő vezetésével ment végbe sikeresen a Sárvíz szabályozása és ugyancsak az ő vezetésével jutott el befejező szakaszába a Kapos szabályozása. A jegyzőkönyv legelőször azt rögzítette, hogy az 1832. évi ádándi gyűlés határozatának megfelelően elkészültek a Sió szabályozására, a Balaton vízszintjének 2 öllel való leszállítására vonatkozó tervek, térképek és költségkimutatások a hozzájuk kapcsolódó zalai és sárvízi tervekkel, térképekkel együtt, amelyeket a jelenlévőknek Beszédes mutatott be magyarázatokkal kiegészítve. A tervek ösz- szesen hat térképen ábrázolva szerepeltek egységes méretarányban, azonos módon szerkesztve, valamennyi Veszprém, 1834. április 20. keltezéssel és Beszédes, valamint a megyei első földmérők eredeti aláírásával. A tervek közül mindenekelőtt azt ismertette a ”kormányzó vízmérő úr ” Beszédes József, amely a szekszárdi szőlőktől egészen Tolnáig kiásandó új 3670 öl (6,96 km) hosszú új csatornával az egyesített Sió-Sárvíz-csatoma vízét rövid úton a Dunába vezette volna, s amivel a Sárvíz közel 14000 ölnyi (26,5 km-nyi) alsó szakaszát különálló, Bátánál zsilippel ellátott vízfolyássá változtatta volna. A rövidebb úton Dunába vezetendő Sárvíz vízének jobb befogadása és jobb hajózási kapcsolat érdekében a tervben még négy átvágást javasolt a kanyargós Dunán. Ezt a tervet ábrázoló térképnek (a jegyzőkönyv szerint rajzolatnak) a címfelirata a következő:270 „ Rendezési Terve a' Duna egy részének, és az egész Sárköznek, melly Tekintetes Tolna Vármegyében a ’ Dunának görbületeit, ezeknek javait átmetszéseit, sárközi lapálymentő töltéseket, Szegszárd alá javait hajóutat, és a ’ Sárvizének rendbehozott, s’ a’ Dunába léendő új béfolyását mutatja. Csak ezen Terv létesítheti Tekintetes Somogy, Veszprém és Zala Vármegyék dunai közösüléseket a rendezendő Balatonon, úgy a ’ kaposi, siói és sárvízi Csatornákon által, midőn ellenben-valamíg a ’ Sárvíz Báttánál folyik a ’ Dunába - a' sárközi mentőtöltés sikeres készítése, a’ partok nemléte, s' a’ nagy kerülés miatt a hajózás lehetetlen. Nagy méltóságú Vásonkeői Gróf Zichy Ferencz Jósef Úr Ő Excellentiája királyi Biztossága alatt, az ádándi 1832ik esztendei egyezés kapcsában eredetikép szerzették s’ végezték Veszprémben Április 2Ő’n 1834. Beszédes Jósef Balatoni K. Biztossági igazg. Vízmérő. Páka Antal T. N. Zala Vármegye Tábla Bírája és feőföldmérője. Vörös László T. N. Somogy Vármegye első földmérője. Halász Ignátz T. N. Veszprém Vármegye Első Földmérője." A terv (térkép) címfelirata alatti aláírások közül hiányzik az elsősorban érintett Tolna vármegye első földmérőjének kézjegye. A megye ugyanis ezt a tervjavaslatot - a jegyzőkönyvben foglaltak szerint - „veszedelmesnek” tartotta a megyére nézve, több okból is. Mindenekelőtt azért, mert a megye, mint a lefolyó vizek befogadója tart attól, hogy a tervezett beavatkozások károsak lesznek a sárközi vízviszonyokra, továbbá azért, mert a dunai átvágások miatt a tolnai piac megszűnne, s végül azért, mert a rövidebb csatorna csak a hajózás könnyebbé tételét szolgálná. A tolnai küldöttség ellenvetéseire Zichy felszólítására Beszédes válaszolt, és azt hangoztatta, hogy a tervben foglaltakat a vármegyének a vízzel borított területek mentesítése érdekében mindenképpen meg kell tennie, és ez a Balaton vízszintszabályozásával nem függ össze közvetlenül. A válasz megerősítette a tolnaiaknak azt a véleményét, hogy a tervben javasoltakról kizárólag a vármegye illetékes dönteni, s ezzel Zichy is egyetértett, és ezért a terv tárgyalását levette a napirendről. (Megjegyezzük, hogy a tervet némileg módosítva húsz év270 A térkép címfeliratát Babos és Mayer (1939) által közölt fotó (53. p.) alapján közöljük. Az eredeti térkép 1939-ben a Vízrajzi Intézet múzeumában volt, jelenlegi hollétéről nincs tudomásunk.
