Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
218 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... magas mértéke Bétsi lábon ” aláírással. A térkép északi tájolását egyszerű nyíl jelzi Ádánd és Kustyán-puszta vonalában. A térképrajz jobb alsó sarkába van írva: „Másolta Cholnoky”. (A térképrajzot Ligeti (1974) is közölte „A Balaton és szabályozása” c. művében „Beszédes József Sió-szabályozási terve”ábraaláírással.) A térképen Cholnoky nem tüntette fel készítésének dátumát; valószínűleg az eredetin sem volt. Az idézett feliratok szerint 1829-ben készülhetett, mivel utolsó időpontként az 1828. október 24—25-i vízszint van feltüntetve rajta. Előbbiekben említettük, hogy ez a térkép csaknem teljesen megegyezik az 1834-ben készített, címfelirattal ellátott, a Sió és a Balaton rendezési tervének térképével, így annak alapjául szolgálhatott. így ez volt a Sió első, részletes geodéziai felméréseken alapuló olyan vízrajzi térképe, amelyen a meder hossz-szelvényét, azon a Tumler által KRiEGERnél hiányolt fenékesés viszonyokat, sőt a meder keresztmetszeteket is ábrázolták. Cholnoky (1918) nem ismerte eredeti levéltári iratokból Beszédes sárvízi, dunai, kaposi majd a siói és balatoni királyi biztosságbeli tevékenységét és hatáskörét, ezért a Sió szabályozási tervével kapcsolatos további megjegyzéseit Beszédes Kolozsvártól Grétzig hajózható, országos nagy csatorna tervének... stb. című, 1839-ben kiadott könyvében leírtak figyelembe vételével tette meg. A következőket írta: „ Kétségtelen, hogy a malmok gátkoronájának alábbszállításával több vizet tudtak a Balatonból kiereszteni. Beszédes a Sió közepes esését »20000 öl távozatra huszonkét lábnyira« teszi, vagyis kilométerenkint 183 mm-re. A Sión kiömlő vízmennyiséget »középszerű vízálláskor 262 köblábnyinak mondja másodpercenkint (=8,3 m3/sec). Ez nagyon valószínűnek látszik, de egyszersmint mutatja, mennyire illuzórikus volt a dolog a Balaton vízállásának szabályozását illetőleg. Pedig még ez a terv is, felírása szerint, ezt tartotta a fődolognak. Minden kétséget kizár, hogy a Balaton saját jóvoltából apadt meg, bizonyára a huszas évek különösen magas vízállása után. A dolog illuzórikus volta később kétségtelenül kitűnt. De fel kell említenem, hogy Beszédes József ezt már a jelentés után nemsokára észrevehette, mert idézett munkájában, mely a nagy csatornáról szól, megemlíti, hogy 1834-ben elkészült egy eredeti tervvel, azt a vármegyéknél le is tette. Ez a terv legújabb időkben újra kísért. Ez a terv pedig abban áll, hogy a Mura vizét a Balatonba kell vezetni, a Sió-csatornán minden malmot, zúgót elpusztítani s a folyóra bízni, hogy dolgozza ki medrét. A Mura sok vizével a szabályozás minden körülmények közt végrehajtható volna. A Mura folyó vizét hajócsatornába fognák, a Kanizsa-patak völgyében, oly magasan a völgy szélén felfogva, hogy azt a Pölöskefőnél lévő vízválasztón (Beszédes szerint »hátasabb völgy szétőponton«) át lehessen vezetni, aztán a Pölöske völgyében északra haladva tovább, bejutnia a Zala völgyébe s ezen le a Balatonba. »Ezen érdekes hely általam szorosan meg van vizsgálva, s azért tudom, hogy egy ezer (1000) öl hosszú, hat öl széles, három öl mély ásással a ’ Mura-vizet a’Zala völgyébe át lehet hozni.« (id. Beszédestől). A Sióból tehát a malmokat el kell távolítani. Ez eltávolítás következtében a Balaton vízszine leszáll, s ezzel 92 000 hold föld terem elő a víz alól”. Beszédes József az erdélyi Kolozsvárt és az ausztriai Graz-ot csatornával is össze- köthetőnek vélte. Elképzelését könyv formában is megjelentette 1839-ben Cholnoky idézett megjegyzései közül az első valóban helytálló, mert 8,3 m3/s lebocsátó-képességű Sió-csa- tomával néhány év alatt normális körülmények között nem lehetett volna a Balaton közel 3 milliárd m3-t ki-
