Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
212 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... pecséttel. Az összehajtott, lepecsételt levél külső oldalán, a címzésen kívül azok az utasítások is olvashatók, amelyek a levelet továbbítani köteles falusi bíróknak szóltak, mert a címzett nem mindig tartózkodott Csákváron. A későbbi levelezés és más dokumentumok azt bizonyítják, hogy a következő években (évtizedekben) sem csökkent Zichy Ferenc agilitása a közügyek intézésében, és ezért nevezték őt ki 1820-ban a Kapos, majd a Körösök szabályozásának királyi biztosává. A szabályozások konkrét műszaki kérdéseiben úgy tűnik, hogy nemigen avatkozott bele, de erre nem is volt szüksége, mert a Sárvíz-szabályozás alapjául szolgáló BŐHM-féle, és a Kapos-szabályozás alapját képező KRiEGER-féle tervekből kiinduló új terveket az érdekeltek lényegében vita nélkül elfogadták. így a biztosi fő feladataira; a vármegyei és földesúri egyeztetésekre, jóváhagyásokra a társulások szervezeti kérdéseire és az ügyintézés zökkenőmentességének biztosítására tudott összpontosítani. A szervezeti és ügyintézési kérdésekben viszont viszonylag gyorsan, néhány év alatt kialakultak azok a társulati keretek és szabályok részletekre menően, amelyek alapján a társulat önállóan működött, úgyhogy ZiCHYnek nem kellett közvetlenül belefolynia a társulat napi ügyeibe a továbbiakban. A Sárvízi Csatorna Társulat megalakulását követően létrehozták a csatorna tervezését, kitűzését és kiásását műszakilag megvalósító mérnöki igazgatóságot mint a királyi biztosság szervezetét, melynek munkafeltételeit, anyagi ellátmányát (napidíjat, eszközöket, fuvart stb.) a társulat biztosította a társulati választmány határozatainak megfelelően. Ezért a királyi biztosság igazgató mérnökét a Sárvízi Csatorna Társulat igazgatójának is szokták nevezni. Az első kir. igazgató mérnök Saátor Dániel vezetése alatt 1811-1813 között négy mérnök dolgozott. Weiss József főmérnök, Várady Ferenc, Mészöly Károly és Beszédes József sárvízi szabályozó mérnökök. BESZÉDEsnek, aki nyolc év múlva a királyi biztosság igazgató vízmérnöke címmel társulati igazgató lett, ez volt az első munkahelye a pesti tudományegyetem Mérnöki Intézetében (Institutum Geometricum) megszerzett mérnöki képesítése után. Mint napidíjas mérnök dolgozott Saátor mellett, majd három év után 1814-ben az Esterházy-urada- lom geometrája lett. Távozását Bencze Géza (1971) annak tulajdonítja, hogy Beszédes nem értett egyet az akkor folytatott folyószabályozási munkálatokkal.257 Véleményünk szerint távozásának elsősorban anyagi okai voltak.258 Uradalmi mérnökként ugyancsak fő feladata volt az Esterházy-birtokhoz tartozó Sárvíz szakasznak térképezése és szabályozási tervének előkészítése, amit a simontomyai mocsarak északi részének szabályozási tervét ábrázoló térképe bizonyít legjobban. Mivel a Sárvíz sikeres szabályozása Beszédes személyéhez kötődik, és ennek a feladatnak a végrehajtására valójában az uradalmi mérnöki tevékenysége idején készült fel. ezt a térképet részletesebben ismertetjük.259 A Beszédes-féle Sárvíz-szintezés egyik megmaradt szintezési köve, amelyet utóbb Soponyán állítottak fel 257 Bencze (1971) szerint "Podmaniczky József királyi biztos... megbízta a társulatohoz rajzoló mérnökként a frissen szigorlatozott mérnököt, Beszédes Józsefet, aki előkészítette a Sárvíz mocsarait lecsapoló tervét, mely végül is a szabályozásnak az egész menetét megszabta. Az időközben mérnökké kinevezett Beszédes nem értvén egyet a folyószabályozási munkával, rövid ott tartózkodás után megvált a Társulattól. A megüresedett igazgató mérnöki állásába csak 1819-ben tért vissza, miután az addigi sikertelen munkálatok elvégzésével megbízta az 1812 óta királyi biztosként tevékenykedő Zichy Ferenc." (93. p.) Ő hagyta jóvá Beszédes napidíjas mérnökként való alkalmazását, aki a következő két évben nem készített Sárvíz lecsapoló tervet, mivel ezekben az években ismerkedett meg a sárvízi viszonyokkal és a munkálatok nehézségeivel. Beszédest nem elégítette ki az évi 639 forint összegű napidíj és a munkáltató mérnöki munkakör, s ezért fogadta el a jóval nagyobb anyagiakat biztosító, számára felkínált Esterházy-uradalmi állást, innen nevezték ki az akkor Saátor halálával megüresedett igazgatói székbe. 258 Az uradalmi geometrákat jól javadalmazták. Sebestyén Sámuel a Festetics-uradalomban 1793-ban évi 400 forint készpénzt, kiszálláskor napidíjat, évente 16 akó bort, 24 köböl búzát, 24 köböl rozsot, 12 köböl csutás kukoricát, 2/4 köböl lencsét, 100 font sót, 100 font tehénhúst, 50 font faggyút, 64 font tehén- és 34 font birkavajat, egy szalonnának való sertést, két süldőt, 6 szekér szénát, 12 öl tűzifát kapott és négy fejős tehenét vagy üszőjét tartotta el az uradalom. A természetbeni juttatások értéke elérte vagy meghaladta a pénzfizetés összegét. 259 A MOL -ban S. 12. Div. XI. No. 98 számon található.
