Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
204 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... 1-ör. Minthogy több Földes Urak... némely élőmunkákat, kiki a’ maga birtokának kiszárítása végett, már tétettek;... aző javára téendő minden bészámolásról önként lemondván, a ’ Sárvizi birtokaikat, a ’ mellyekben előredolgoztak, mint a’ többieket, a’ javítás terhének viselésében egyenlő számolás alá vétetni megengedték; és így minden munkákra nézve előfordulható következtetésekről, ha bár azok a' köz munkálkodásnak hasznára voltak is, lemondottak... 2.-or Mivel a’ Sárvíz lapály kiterjedésében némelly egész Szigetek régtől fogva magasabban feküdvén, széna termésre és legelőkre szolgálhattak ... hogy az ezekre nézve támadható kivételek a közös munkát igen hátráltatták volna, ezek a’ bozótokkal egyenlő fizetési számvetésre vétettek fel. 3- or... Földes Urak magok közül egy Fő Képviselőséget... fel is állítván, abba minden Vármegyéből tagok vetettek fel, a’ kik közül egyik Elölülőnek választatott. Ezen Fő Képviselőség a’ munkának eleitől végéig, a’ hányszor szükség volt, összve ült, és minden Ülésében az előfordult dolgokról Jegyző-Könyvet vezetett; a’mester-emberekkel, és árusokkal minden egyezéseket kötött, a’ munkabéli pénz-tárra fizetéseket utasított, és így az alól írottnak mint egy jobb kezéül szolgált. 4- er. A ’ kiszárítandó Sárvizes birtokoknak mekkoriságát holdakra osztván az illetén terhek viselésének azon szere találtatott fel, hogy a’ ki mennél többet bír a’ Sár rétében, annál többet fizetni tartozzék... minden valóban kiszárított hold összvesen 15 ft. 48 xrban Váltó Tzédulában került. 5- ör. A munkásoknak kívánt számmal a ’ Vármegyék által léendő kiállítása úgy Ígéreteit meg, hogy azok megyéjük kebelén kívül dolgozni ne tartozzanak... a Vármegyék a munkásoknak... számát ösmervén megyebéli lakossainak házaikra úgy szokták azt felosztani, hogy közel minden 20-dik ház hetenként egyet, a ’ másik héten ismét másik ház egy munkást, és így tovább küldeni tartozott; következett, hogy ezen rendtartással mind egyik ház esztendőt által tsak egy munkást, és nagyobb szükség kívántával legfellebb kettőt egy hétbéli munkára állított ki légyen. (A hetenként vasárnaponként váltásra kiállítandó munkások számát a településeken jó előre ismerték.) 6- or. Mivel az ásandó tsatornáknak egész munkája, eleinte mindjárt köb-ölek szerint vétetett számba, ta- pasztaltatott pedig, hogy két köb-ölnyi földet a tsatornából egy ember hat nap alatt könnyű fáradsággal kiáshat... ha egy napi bért a Vármegye 3 xra (krajcárra) határozott, (naponta) két köbölnyit egy héten (át) külső munkás 3 ft-ot, ha pedig 3 köb ölnyit ásott volna, 4 ft 3 xrt nyert(volna) fizetésül... mivel a ’ minden munkásokat küllönféle és pedig a ’ legjobb minéműségű fa és vas szerszámokkal a Királyi Bizottság felkészített, azokat mindjárt eljövetelökkor magának és társainak részére (a településenkénti csoport vezetője) által venni, azokra gondot viselni, azokért jót állani, és Szombaton munkája végeztével vissza adni tartozott; Ezt követően a jelentésben a bérfizetés módjának leírása következik, majd a „7-szer” pont alatt a munkásküldés vármegyei felügyeletével, és a közrendfenntartási feladataival foglalkoznak részletesen. Folytatása: „8-or. Minden Sárvízi Földes Urak, a' vizi igazítás alá jött tájékban; még ott tartana a' mnka, a ’ bor-mérés és mészár-szék igazának gyakorlásáról lemondottak; a ’ honnan lett meg az, hogy mindennémű italt mérni, húst és egyéb enni-valót eladni, a ’ munka helyén akár kinek szabad volt, a dolgozók elegendő bőségben és oltsó áron az élelemre valót megszerezhették. Ezen gondoskodás azután azt szülte, hogy a munkások jóllehet 3-tól 8 ezerig terjedő számmal voltak, mégis minden akadály nélkül, és folyvást munkához láthattak..." Még további, a munkavégzéssel kapcsolatos ismertetés után az elért eredményeket sorolja fel és a Sióval összefüggésben végzett munkákat ismerteti a jelentés: "...Tolna vármegyének a’ legalsóbb részétől kezdve folyvást felfelé Veszprém Vármegyéig, 14 esztendő elforgása alatt, oly sikerrel ment előre a ’ munka, hogy már a folyó esztendei aratás után egészben elfogyott, és a ’ Sárvízi kiszárításnak dolga tökéletesen végét érte. Ilyenképp készült Tolna, Fejér és Veszprém Vármegyékben a ’ száríttó tsatorna, a völgy közepén húzva; a vízfőből vagy forrásokból a ’ vizet abba vezető egynéhány kisebb óldalos ásott víz árokkal együtt. És mivel az a kívántt foganatot nem okozhatta válna, ha tsak a’ Sió és Kapos folyóvizek, mellyek Simontornyánál a' Sárvízében rendetlenül ömlének meg nem igazítottak volna: ezen ízéiből építtetett egy másik félre szorító tsatorna, melly az említett Sió és Kapos folyóvizeket Simontornyánál magában vévén, azokat amaz szárító tsatornába 22 000 vont ölnyi útnak elhalladása után önti. így épült tsatornáknak hossza összvesen 92 800 vont ölekre nyúlik, melyek közül a főbbek 9-től 5-ig, a’ többi kisebb mellékesek 4-től 3-ig és kevesek 2 ölnyi középszerű szélességre terjednek, mélységeik pedig 24-től 9 lábig mérnek. Végre az említett félre szorító tsatorna mellett, ennek erősségére a völgy felül hosszában 22000 vont öleket számláló töltés építtetett.
