Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
V. A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
184 V A SÁRVÍZ, A KAPOS ÉS A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELSŐ TERVEI Mindez megerősíti korábbi megállapításunkat, hogy Krieger nagyon pontosan mérte fel a Balatont, mint ahogyan a Sió völgyében létezett mocsarak területét, amelyekről a tervezetben csupán annyit írt, hogy a sió-völgyi mocsarak területe a X. táblázat bizonysága szerint 5868 1/2 hold. „A Sió folyó által elöntött területnek az egyes birtokokra kiszámított nagysága” című X. táblázat adatai különösen figyelemre méltóak; összehasonlítási alapul szolgálnak minden későbbi, 19. századi Siószabályozás értékékeléséhez. Krieger a következő helyek szerint tüntette fel a Sió mocsarait a táblázatban: Fok mezőváros, Kiliti és Szabadi birtokok 1282 hold (553,3 ha); Jut és Maros birtokok 866 hold (373,7 ha); Ádánd falu 173 és 6/8 hold (75,0 ha); Oroszi, Kustyán, Sz.Mihályfa, Tisztavíz puszták, Hídvég, Mezőkomárom, nemkülönben Hídvég és Nyék falvak 1867 és 5/8 hold (806,0 ha); Sári, Kis és Toti puszták ugyanígy Ozora mezőváros 1222 hold (527,5 ha); Dád és Vám puszták 457 hold (197,3 ha). Összesen 5868 4/8 hold (2 532,5 ha). (A táblázat végén megjegyzés: Simontornya mezőváros mocsarai a Kaposiak kontingensében.) A Balaton és a Sió állapotának, vízrajzi jellemzésének leírása után a tervezetben Krieger azoknak az adatoknak a végösszegeit ismertette, amiket a Balaton lecsapolásából és a Sió mocsarainak kiszárításából nyerendő területek összeadásából kapott, majd ezek alapján azokat a várható nyereségösszegeket, amelyek akkor jönnének létre, ha minden egyes újonnan szerzett hold 2 rajnai forint hasznot eredményezne évenként. Számításai szerint a Balaton medréből és a Sió mocsaraiból szárazra kerülő földterületek együttes nagysága és évi haszna az első terv esetében - a vízmélység 1 ölnyi csökkentésekor - 17 334 és 11/166 hold, ill. 34669 rajnai forint 37 krajcár; a második terv esetében - a 2 ölnyi csökkentéskor - 25 117 és 11/16 hold, ill. 50 235 rajnai forint 37 kr.; a harmadik terv esetében - a 3 öl 2 lábnyi csökkentéskor - 135 606 és 8/16 hold, ill. 271 213 rajnai forint (Rf.) lett volna. Ezeket az adatokat kiegészítve a következőket írta: „ Publico extra beneficia superius exposita ad Fluvium Kapos, accederet adhuc beneficium navigationis et commercii, augmentum itinerum et Inpopulationis, et facilitata lacunarum adiacentium exsiccatio”. (Magyarul: ,A közérdek számára Kapos folyónál már kifejtett haszon mellett, jelen esetben ide számítandó még a hajózásból és a kereskedelemből származó haszon, továbbá az utak és a lakosság számának megnövekedése, valamint a környező', bűzt árasztóposványságok megszűnése.”) Ezt a mondatot Cholnoky (1918) és Bendefy (1973) más-más formában közölte224, ami félreértésekre adhatott okot. Krieger e mondatának helyes értelmezése azért jelentős, mert ezzel hangsúlyozta azt, hogy szabályozási tervének nem az volt a célja, hogy egyszerűen hasznosítható termőterületeket szerezzen a földbirtokosok számára. A Balaton és a Sió főbb jellemzőinek és adatainak a lecsapolási és kiszárítási koncepcióinak ismertetése után a konkrét tervjavaslat következik „A lecsapolás és a kiszárítás azon módjának alázatos tervezete, amellyel a Balaton tavát le lehet vezetni és a Sió mocsarait ki mlehet szárítani.” A konkrét terv alapját a VI. táblázatban feltüntetett, a tóba befolyó vízmennyiség képezi, ami a vele arányos lecsapo224 Cholnoky (1918) „Ezenfelül még közhaszonnal jár a Kapos folyó mellékének kiszárítása, a hajózás és kereskedelem megnövekedése, és végül a szomszédos mocsarak kiszárításának lehetősége.” (217. p.) Ez téves, mert Krieger a Kapos folyónál leírt közhaszonhoz viszonyítva, mint pluszként jelentkező hasznot említette a Balaton lecsapolásához a Sió mocsarainak kiszárításához kapcsolódó hajózási, kereskedelmi lehetőséget, a lakossági érintkezés bővülését és a tó, valamint a Sió mocsarak szomszédságában lévő vizenyősök könnyebb kiszárítását. Bendefy (1973) „ Vegyük még ehhez hozzá a hajózás és a kereskedelem várható hasznát, amelyet a Kapos folyóval kapcsolatban fejtettem ki.” (54. p.) Ez is hibás fordítás. Krieger a Kapos folyóval foglalkozó részben egyetlen szót sem írt a hajózásról és a kereskedelemről - ezt Bendefy dolgozatának Kapósra vonatkozó részei is bizonyítják, - ezért a Kapóssal kapcsolatban nem is fejthetett ki a várható hasznukról semmit.
