Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
I. A Sió-völgy földrajzi, vízrajzi és hidrológiai jellemzése
A SIÓ VÖLGYE A BALATON ÖSSZEFÜGGŐ VÍZTÜKRÉNEK KIALAKULÁSA ELŐTT Hosszabb ideig (évszázadokig) tartó sekély vízborítások és mérsékelten meleg klíma idején bekövetkezett eutrofizálódás hatására mocsarak, s azokban jól fejlett nádasok jöttek létre, ami végül tőzegképződéshez vezetett. A tőzegesedés valószínűleg ugyanakkor kezdődhetett, amikor a Balaton területén is megindult ez a folyamat, de megszakításokkal hosszabb ideig tarthatott. Cserny közlése szerint a radiokarbon vizsgálatok azt mutatták, hogy a Balaton területén egykor volt tavakban a tőzegképződés Kr.e. 10000 körül zajlott le, és kb. 1000-1500 évig tartott. Az általuk elemzett legvastagabb tőzegréteg-furat 113 cm volt, ami 1230 év alatt jött létre, de egy másik furatban talált 50 cm-es tőzeg 1250 év alatt halmozódott fel. Ez utóbbi esetben a tőzeg évenkénti felhalmozódásának mértéke 0,33 mm-nek adódott. László Gábor és Emszt Kálmán 1915-ben könyvükben a következőket közölték a Sió-völgyben található tőzegterületekről: „Kiüti község mellett még megtalálhatók a Sió völgy egykor nagyobb kiterjedésű tőzegtelepének foszlányai, melyekben még mindig 1,2-1,5 m vastagon nyugszik a tőzeg. De Siómarostól Városhídvégéig eredeti állapotában maradt meg a tőzegtelep, a... csatorna két pontját szegélyezve... A folyóvölgynek »Fenéki bozót« nevezetű kiöblösödésében éri el a tőzegláp legnagyobb szélességét és innen fokozatosan elszűkülve, de változatlan mélységgel követi a völgy kanyarulatait. A telep vastagsága itt is nagyobbára 1,5 m-es, anyaga pedig szálas nádtőzeg. Kiterjedése mintegy 7 km2 (1216 kát.hold) és átlagos számítással kb. 8 millió m3 tőzeget rejthet”. Mivel ezek az adatok már a többszörösen megbolygatott (pontosabban: a felső rétegből kimetszett) tőzeglerakódásra vonatkoznak, a tőzegképződés időtartamát (megszakításokkal) 4000-4500 évre becsülhetjük. Az pedig, hogy a Sió völgyben igen jó minőségű, fűtőanyagként kitűnően hasznosítható nádtőzeg képződött, elsősorban annak a pannon agyagrétegnek tulajdonítható, ami nád számára a legjobb termőhely, ha löszhordalék fedőréteggel párosul. Az előzőekben ismertetettek alapján az a véleményünk, hogy a Sió völgyben a Balaton összefüggő víztükrének kialakulása előtt a tómedence területéről a Dunába vizet levezető vízfolyás még nem alakult ki, de a környék vizei a völgyben összegyűlve kis tavak sorát hozták létre, majd elmocsarasodva nagy nádasokká alakultak át. Ezt a helyzetet szüntette meg az egységes Balaton létrejötte után a tó, amikor túlcsorduló vize áttörte a Siófoknál képződött turzásokat, illetve amikor a Kabóka-patak fölötti völgyelzáródáson a hátravágódó erózió utat nyitott lefelé a vízfolyás számára. A Sió, mint a Balaton ősi foka és vízszintjének természeti meghatározója A Balaton összefüggő víztükrének kialakulása után a tó vízszintje8 egyrészt a ráhulló csapadék és a befolyó vizek, másrészt a párolgási veszteség aránya szerint változott mindaddig, amíg egyensúlyba nem került. Ha a vízszint elérte a tó partjának azt a legalacsonyabban fekvő részét, ahol a partot nem nagyon széles homokturzás képezte, akkor ott a víz túlcsordult és lefolyt a mélyebben lévő térszín, illetve völgyfenék irányába. A tópart legalacsonyabban fekvő része, ha a 19-20. századi feltöltéseket nem vesszük figyelembe, a siófoki vasútállomásról Kaposvárra vezető vasútvonal kiágazása és a szabadi fürdő vasúti megállóhely közötti, mintegy 2,5 km-es szakaszon van. Ez a partszakasz 5000 évvel ezelőtt is a maihoz ha8 Vízszint alatt itt és a későbbiekben a sima víztükör felszínének abszolút (tengerszint feletti) magasságát értjük akkor is, ha annak konkrét adatát nem tüntetjük fel. A vízállás a vízfelszín relatív magasságát jelenti egy meghatározott ponthoz (pl. a vízmérce 0 pontjához, esetleg a mederfenékhez) viszonyítva. (Virág 1998)
