Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

VII. A BALATONI HALÁSZAT, HORGÁSZAT ÉS HALGAZDALKODAS - A Balaton halászata és a balatoni halgazdálkodás

Van azonban két olyan, szintén amerikai halfaj, amely ma már meghonosultnak tekinthető a Balatonban, holott nem szándékos telepítés útján kerültek vizünkbe. Egyik ezek közül a pitszrángsügér, amelyből a múlt nyáron is fogtak kettőt keszthelyi halászaink, nem ugyan magában a tóban, hanem a Zalába ömlő vörsi árokban. Két évvel ezelőtt, decemberben került egy kisebb példány a szemem elé, ezt Rendes-Ábrahám táján fogták. Legutóbb június közepén a Zala torkolati vizét halászó kisbokor fogott két darab pisztrángsügeret a vörsi árokban. Az egyik 30 dekás volt, a másik jóval nagyobb: súlya 1,35 kilogramm, hosszúsága 406 mm, magassága 121 mm, fejhossza 112 mm."

Közbevetőleg ide kívánkozik Biró (1994) azon megállapítása, miszerint napjainkban néhány, korábban kipusztultnak hitt halfaj mint pl. a sügér, Perca fluviatilis, a feketesügér (Lukács beszámolójában pisztrángsügér) Micropterus salmoides, a tóból kiszorulva önfenntartó állományokat alkot az északi, déli befo- lyók és a Kis-Balaton refügium (menedék) területein. Lukács az előbbiek folytatásaképpen még a következőket írta:

"A naphal szaporodott el legjobban az összes egzotikus halak közül. Erről az amerikai haljövevényről is először Vutskits György közölt részletes ismertetést 1910-ben.

Születése helyét tekintve az angolnát is amerikai halfajnak kell minősítenünk. A Balatonba sohasem halasítottak angolnát, a Dunába azonban több ízben is, 1881 és 1891 évek között. Már 1890-ben Szárszó alatt az ottani kisbérlő halászai egy körülbelül 80 cm-es angolnát fogtak. A ritka halcsodát Herman Ottónak küldték be, aki azt a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Néhány év alatt a siófoki bérlő 22 darab angolna kifogását jelentette. A fonyódi halászok 1920. év egyik őszi halászata alkalmával egy közel méteres hosszú, két kilogramm súlyú angolnát fogtak ki. Magából a Balatonból legutoljára 1925-ben jelentették egy 82 cm hosszú, ötnegyed kilós angolna fogását."

Az angolnával kapcsolatban Lukács leírásához hozzá kell tenni; korábban Bontztól már idéztük, hogy szerinte a síkos angolnát (1896 előtt) mesterségesen hozták a Balatonba, s egyszer-másszor hírlett, hogy fogták. Ezen kívül azt is meg kell jegyezni, hogy az a 80 cm-es angolna amit 1890-ben fogtak nem származhatott egy-két évvel korábbi telepítésekből. Hosszméretéből ítélve már vándorlásra érett példány lehetett, és jóideje már a vízrendszerben tartózkodhatott. Nem lehet kizárni, hogy telepítésből származott, de azt sem, hogy a Dunába mindig kerülhettek kis számban természetes körülmények között angolnák és ezek úsztak fel a Sión keresztül a Balatonba. Gönczy és Tahy (1985) "Az angolna" című könyvükben a múltszázadvégi angolnatelepítések kapcsán a következőket írták: "1890-ben - esetleg egy-két évvel korábban vagy később - történt az első balatoni telepítés, ekkor Hunyadi István 20.000 db ivadékot helyezett ki. Hermann Ottó 1890-ben már nagy testű angolnák balatoni és velecei-tavi >betévedéséről< számol be. Kérdés, hogy esetleg a Balaton vonatkozásában nem a Hunyadi-féle telepítéssel van-e ez kapcsolatban.) "Mivel a telepítésről szóló adat eredetét nem közölték és időpontját sem határozták meg pontosan, csak feltételezni lehet, hogy valóban

689