Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

VII. A BALATONI HALÁSZAT, HORGÁSZAT ÉS HALGAZDALKODAS - A balatoni fehér busa telepítések és a Balaton busaállománya

B.fenyves közötti partszakaszon. Ezek nyilván az 1973. évi telepítésből származ­tak. A későbbi tömeges halpusztulások során sem találtak sok elhullott busát. 1980-ban csak egyet, 1985-ben kettőt, de ezek már 10 kg körüliek voltak, Az 1991-es katasztrofálisan nagy angolnapusztulás idején a fehér busa külön nem szerepelt a hivatalos kimutatásokban, de az 1992-es idején 335 darab, az 1995. évi során 63 db busa elpusztulását regisztrálták. Ezek a számok elenyészőek a közel másfélmilliós telepítési létszámhoz képest, s a busák korösszetételét tekintve bizo­nyos mértékben érthetőek is. Egy alkalommal - 1983. áprilisában - Szigliget térsé­gében a part előtti nyílt vizen találtak 14 db, egyenként 8 kg körüli súlyú fehér busa tetemet, de elhullásuk okát széleskörű szakértői vizsgálat során sem tudták tisztázni. Az idősebb nagytestű fehér busákkal esetenként előfordul, hogy motor­csónak vagy hajók csavarjától megsérülnek, kisebb hajók, vagy nagyobb vitorlá­sok fedélzetére vágódva baleset áldozatai lesznek. Az így elpusztult busák száma sem számottevő a telepítettek számához viszonyítva. Mindezekből az következik, hogy a busaállomány egyedszámát döntő mértékben a halászok fogása csökkenti, mert a horgászok zsákmányává rendszerint csak akkor válik, ha szószerint a "horogba akad". A fehér busa telepítésének hatását a Balaton vízminőségére és élővilágára 1982-1984 között - az angolnáéhoz hasonlóan - külön kutatási program keretében vizsgálták. A kutatás eredményeiről készített zárójelentés többek között a követ­kezőket tartalmazza: A három év során összesen 167 fehér busa béltartalmát elemezték. Ezek közül 74 hal a Balatonból, 93 pedig hét másik vízrendszerből (halastó, holtág) származott., A Balatonból fogott halak testtömege 120 - 10.000 g, a halastavakból, holtágak­ból származóké 16 - 7.197 g között volt. (A 120 grammos balatoni fehér busa nyilván a frissen telepítettek közül való lehetett.) A béltartalom vizsgálatok során megszámolták az 1 m3 emésztési anyagban ta­lálható állati szervezeteket és részarányukból arra következtetésre jutottak, hogy a fehér busa nem válogat (szelektál) a táplálékszerzés orrán, hanem "passzív szű- rő"-ként veszi magához a táplálékot, méghozzá nyáron igen nagy mennyiségben. A balatoni busák az analizisek során szerzett adatok tansága szerint, naponta a pillanatnyi béltartalmuknak két és félszeresét forgalmazzák. Minthogy a béltarta­lom nyáron a balatoni fehér busákban az élőtömegükhöz viszonyítva átlag 2,88 % volt, a bélrendszerükön naponta áthaladó anyagmennyiség (táplálék) a testtö­meg 7,2 %-ára tehető. Másképpen kifejezve: egy 15 kg-os fehér busa bélcsatorná­ján nyáron naponta kereken egy kg táplálék áramlik át, koncentrált formában. Ez az egyik magyarázata a fehér busák gyors testtömeggyarapodásának, amit a vizsgálatok szintén igazoltak. Ilyen vizsgálat céljából 1982-ben a Balaton külön­böző részmedencéiben 60.000 db (!) uszonycsonkolt, 180 g átlag testömegűk fe­hér busát helyeztek ki a ... sz. táblázatban feltüntetett 222,2 ezerből. A március­ban kihelyezett uszonycsonkolt halak közül 216 db-ot sikerült visszafogniuk au­gusztusig. Ezeknek átlag 370 grammal gyarapodott a testtömege (0,55 kg-osra növekedtek), ami átlag napi 2,84 grammos egyedi testtömegnövekedést jelentett. Az októberben kihelyezett fehérbusa állomány visszafogott egyedeinek tömeg­698

Next

/
Oldalképek
Tartalom