Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

VII. A BALATONI HALÁSZAT, HORGÁSZAT ÉS HALGAZDALKODAS - A balatoni fehér busa telepítések és a Balaton busaállománya

B.fenyves közötti partszakaszon. Ezek nyilván az 1973. évi telepítésből származtak. A későbbi tömeges halpusztulások során sem találtak sok elhullott busát.

1980-ban csak egyet, 1985-ben kettőt, de ezek már 10 kg körüliek voltak, Az 1991-es katasztrofálisan nagy angolnapusztulás idején a fehér busa külön nem szerepelt a hivatalos kimutatásokban, de az 1992-es idején 335 darab, az 1995. évi során 63 db busa elpusztulását regisztrálták. Ezek a számok elenyészőek a közel másfélmilliós telepítési létszámhoz képest, s a busák korösszetételét tekintve bizonyos mértékben érthetőek is. Egy alkalommal - 1983. áprilisában - Szigliget térségében a part előtti nyílt vizen találtak 14 db, egyenként 8 kg körüli súlyú fehér busa tetemet, de elhullásuk okát széleskörű szakértői vizsgálat során sem tudták tisztázni. Az idősebb nagytestű fehér busákkal esetenként előfordul, hogy motorcsónak vagy hajók csavarjától megsérülnek, kisebb hajók, vagy nagyobb vitorlások fedélzetére vágódva baleset áldozatai lesznek. Az így elpusztult busák száma sem számottevő a telepítettek számához viszonyítva. Mindezekből az következik, hogy a busaállomány egyedszámát döntő mértékben a halászok fogása csökkenti, mert a horgászok zsákmányává rendszerint csak akkor válik, ha szószerint a "horogba akad".

A fehér busa telepítésének hatását a Balaton vízminőségére és élővilágára

1982-1984 között - az angolnáéhoz hasonlóan - külön kutatási program keretében vizsgálták. A kutatás eredményeiről készített zárójelentés többek között a következőket tartalmazza:

A három év során összesen 167 fehér busa béltartalmát elemezték. Ezek közül 74 hal a Balatonból, 93 pedig hét másik vízrendszerből (halastó, holtág) származott., A Balatonból fogott halak testtömege 120 - 10.000 g, a halastavakból, holtágakból származóké 16 - 7.197 g között volt. (A 120 grammos balatoni fehér busa nyilván a frissen telepítettek közül való lehetett.)

A béltartalom vizsgálatok során megszámolták az 1 m3 emésztési anyagban található állati szervezeteket és részarányukból arra következtetésre jutottak, hogy a fehér busa nem válogat (szelektál) a táplálékszerzés orrán, hanem "passzív szű- rő"-ként veszi magához a táplálékot, méghozzá nyáron igen nagy mennyiségben. A balatoni busák az analizisek során szerzett adatok tansága szerint, naponta a pillanatnyi béltartalmuknak két és félszeresét forgalmazzák. Minthogy a béltartalom nyáron a balatoni fehér busákban az élőtömegükhöz viszonyítva átlag 2,88 % volt, a bélrendszerükön naponta áthaladó anyagmennyiség (táplálék) a testtömeg 7,2 %-ára tehető. Másképpen kifejezve: egy 15 kg-os fehér busa bélcsatornáján nyáron naponta kereken egy kg táplálék áramlik át, koncentrált formában. Ez az egyik magyarázata a fehér busák gyors testtömeggyarapodásának, amit a vizsgálatok szintén igazoltak. Ilyen vizsgálat céljából 1982-ben a Balaton különböző részmedencéiben 60.000 db (!) uszonycsonkolt, 180 g átlag testömegűk fehér busát helyeztek ki a ... sz. táblázatban feltüntetett 222,2 ezerből. A márciusban kihelyezett uszonycsonkolt halak közül 216 db-ot sikerült visszafogniuk augusztusig. Ezeknek átlag 370 grammal gyarapodott a testtömege (0,55 kg-osra növekedtek), ami átlag napi 2,84 grammos egyedi testtömegnövekedést jelentett. Az októberben kihelyezett fehérbusa állomány visszafogott egyedeinek tömeg698