Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
VII. A BALATONI HALÁSZAT, HORGÁSZAT ÉS HALGAZDALKODAS - A balatoni angolnatelepítések és a Balaton angolnaállománya
zik a légvezeték gyulladása, s a kettő együtt végzetessé válik az angolna számára. Ez a fonálféreg emberre nézve nem fertőző. A kifejlett példányok petéiből kikelő lárvák ún. vándorló életmódot folytatnak, különböző köztigazdákban élnek és alakulnak át 3. és 4. stádiumú, az angolnákat fertőző lárvákká. A fertőző harmadik lárva stádiumot a felemáslábú rákokban érik el, s az angolna vagy közvetlenül a Copepodák elfogyasztása útján, vagy vivőgazdák közvetítésével fertőződik velük. Vivőgazdaként valamennyi balatoni halfaj szóba jöhet. A lárvák a legtöbb vivőgazdában nem fejlődnek tovább, de életképességüket hosszú ideig megőrzik. Csak az angolnákba kerülve fejlődnek ki a 3. stádiumú lárvák, ahol a bélből az úszóhólyag falába vándorolnak és annak külső szöveti rétegében táplálkoznak, amig nem képesek a hólyag üregébe behatolni. A fertőzött angolnák nem minden esetben pusztulnak el, sőt a fertőzött Fertő-tavi angolnáknál nem következett be elhullás. Abból pedig, hogy az 1991. évi tömeges angolnapusztulás utáni években minden korábbinál nagyobb tömegben fogtak ki angolnát éves átlagban a tóból, arra lehet következtetni többek között, hogy az állatok nagyobb része átvészelte az Anguillicola crassus által okozott ártalmakat és az elhullás kiváltásához más tényezők is hozzájárulhattak. Az A. crassus-nak az angolnaelhullásban játszott szerepéről Molnár Kálmán (1995) közölt összefoglaló dolgozatot, négy évig tartó kutatás adatait ismertetve. A Balatonba telepített angolnák száma és össztömege, más szóval biomasszája nemcsak halászati szempontból fontos kérdés, hanem a tóból való - a küszpusztí- tás és az úszóhólyag fonálfertőzöttségük miatti - eltávolításuk stratégiája miatt is. A tóba telepített angolnaivadékok számát és 1995 végéig kifogott angolnák tömegére vonatkozó adatokat, amint arra már hivatkoztunk a 39. sz. táblázat tartalmazza évenként, illetve halász- és horgászfogásként. A Balatonból kifogott angolna mennyiség növekedését jól szemlélteti, ha a fogásokat ötévenkénti időszakokban összevontan tekintjük át. Ebben a csoportosításban a fogási adatok a következőképpen alakultak: (klilogramm mennyiségben) Időszakok Halász fogás Horgász fogás Összes fogás 1964 - 1965 1.370 2.305 3.675 1966 - 1970 78.684 26.506 105.190 1971 - 1975 121.436 59.216 180.652 1976 - 1980 184.753 103.244 287.997 1981 - 1985 581.159 124.425 705.584 1986- 1990 642.896 114.837 757.733 1991 - 1995 1.521.619 42.970 1.564.589 1964- 1995 3.131.917 473.503 3.605.420 A fogások a telepítést követő harmadik évben már megkezdődtek, de a kifogott tömeg 1964-65-ben alig haladta meg a 3 és fél tonnát. Ekkor az angolnák 25- 35 cm hosszúak és maximum 0,2 kg súlyúak lehettek, ami kb. 35-40 ezer példányt 695
