Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balatonba torkolló vízfolyások
egyrészt Nemesvitától Rezi keleti részéig, másrészt Bece-hegytől Cserszegtomaj nyugati részéig terjed. Ez a terület Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Gyenesdiás, Keszthely belterületével és a Csóka-kő-patak völgyével együtt a Közvetlen tóparti részvízgyüjtőhöz tartozik. Területe mintegy kétszerese a Keszthelyi-öböl területének és teljesen érthetetlen, hogy vízrajzi szempontból miért nem tekintik különálló részvízgyűjtőnek, pedig ezt a többi részvizgyűjtőtől eltérő sajátosságai indokolttá tennék. A Balaton-felvidéki részvizgyűjtő nyugaton a keszthelyi-hegység Nemesvita és Lesencefalu fölötti peremével, a Csetényi- és a Gyöngyös-patak forrásvidékével határolódik el a Zala vízgyűjtőjétől. A Zala-vízgyüjtő vízfolyásai. A Zala részvízgyűjtő a legnagyobb területű, a leginkább felszinfelszabdalt és legtöbb vízfolyással rendelkező része a tófelszínen kívül lévő Balaton vízgyűjtőnek, melynek 50,6 %-át teszi ki. Az évi átlagos lefolyásnak is mintegy a fele innen származik, ezért részletesebben foglalkozunk a Zalával és vízgyűjtőjével. A Zala Miholics (1976) szennt három nagyobb ágból ered. A szakirodalom a Szalafö községnél, a Gyöngyösszeri-völgyben lévő Fekete-tavat, pontossabban a Sphagnum-moha lápot tartja eredetének, melytől a torkolatig 138,8 km hosszúságúA Zala forrásvidékét Cholnoky (1918) a következőképpen írta le: "Szalafő község egészen a térszínnek megfelelően szanaszétszórt házcsoportokból áll. (Felsőszer, Papszer, Templomszer, Pityerszer, Csergőszer, Gyöngyösszer, Alsószer stb.) A Gyöngyösszeri-völgyet, ezt az egészen frissen bevágódott mélyedést tarthatjuk a Zala igazi eredetének, de vetekedik vele az északi, úgynevezett Csere-völgy. Mindegyik szer egy-egy forrást jelent, egyik sem valami jelentékeny... A források egyenkint bár kicsinyek, de szinte megszámlálhatatlan sok az apró fakadék s így elég csinos vízmennyiség gyűlik össze. A kőzet laza természete az oka, hogy ilyen nagy felületen van előszivárgásuk és nem egyetlen hatalmas forrásban buzog fel a homok- és kavicsrétegek tartalma. Alsószer alatt gyűlik mind össze ez a sok fakadék, s igénytelen kis séd lesz belőle. De még ezentúl is egyik forrás a másik után önti bele vizét. A kavicsfelszín eredeti lejtősödésének megfelelően az északi oldalon sokkal hosszabb völgyecskék nyílnak a fővölgybe... azért a források kifakadásának természetes helye is a Zala-völgy északi oldalán van. Őriszentpéter is szerekre szétszóródott helység. A szerek a völgylejtőkön vannak, vagy fenn a pliocén térszínen, mert a völgy szűk és vizenyős. Megint források és oldalpatakok adtak létjogosultságot a szerek keletkezésére. Különösen bővizű az eredetileg konzekvensnek induló, délről torkoló Cservölgy, meg az északról jövő Csikóvölgy. A szétszórt falun alul ennélfogva már meglehetősen bővizű a patak, de még könnyű áthidalni és nincsenek rajta malmok.Nagyrákoson alul...a völgytágulatokban mesterségesen duzzasztott kis tavak nyomai teszik érdekessé. Ezek annyira megszaporítják a Zala vizét, hogy a Szőcze-patak torkolatán alul megjelenik az első malom, a Pacsai-malom, 67
