Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

VII. A BALATONI HALÁSZAT, HORGÁSZAT ÉS HALGAZDALKODAS - A Balaton halászata és a balatoni halgazdálkodás

1890-ben Balatoni Halászati Társulattá alakult át, Keszthely székhellyel. A halászszövetkezet, illetve a halászati társulat megalakulása sem segített lényegesen a bérlő-halászat idején kialakult kedvezőtlen viszonyokon, annak ellenére, hogy az 1888. évi halászati törvény szabályozta a balatoni halászati idényt, a háló és a horog használatán kívül az egyéb eszközökkel (varsával, szigonnyal, vejszével stb.) történő halfogást pedig megtiltotta a tavon. A Balatoni Halászati Szövetkezet adatszolgáltatása szerint 1886-ban 370.992 kg halat fogtak ki a Balatonból. Ezt az adatot Répássy nem tartotta megbízhatónak, s megjegyezte, hogy egy tiszavidéki halászmester akinek összeköttetései voltak a Balatonon, 1888-ban 10.000 métermázsánál, vagyis 1.000 tonnánál többre becsülte az évi zsákmányt. A parti tulajdonosokból álló Balatoni Halászati Társulat 1900-ban az akkor megalakult Balatoni Halászati Rt.-nek adta bérbe 25 évig a tó kizárólagos halászati hasznosítását, megszűntetve ezzel a tó halállományát kizsaroló sokbérlős rendszert. A profitérdekelt részvénytársasági vállalkozás csak akkor működhetett eredményesen, ha az egyszerű halászati tevékenység helyett tudatos halgazdálkodást valósít meg a tavon. Ennek megfelelően alakította ki - Alsóörsön, Siófokon, Balatonszemesen, Fonyódon, Keszthelyen és Tihanyban - a halásztelepeit és ezekről a telepekről indult el egyszerre több nagyhálós bokor a célbavett halászóhelyekre. A halászeszközök és a halászati módszerek is teljesen megváltoztak a részvénytársaság fennállásának első harminc éve alatt. Kezdetben nagy szálfaevezőkkel ellátott halászdereglyékkel és 600 méteres hálókkal halásztattak. 1906-tól kezdve két gőzhajóval vontatták a dereglyéket a halászat színhelyére. 1924 őszén vezették be az 1.200 m- es nagyhálókat és 1928 nyarától a hálóhúzó kenderkötelek helyett az acélsodronyokat, a kézi tekerődobok helyett a motoros csőrlőket. Közben a gőzhajók mellett négyhengeres motoros hajókat is munkába állítottak. Ezekkel a változtatásokkal lényegében kialakult az a motorizált halászat, amit napjainkban is alkalmaznak, csak korszerűbb hajókkal és halászeszközökkel dolgoznak. A Balatoni Halászati Rt. működésének első évétől kezdve pontosan nyilvántartotta a fogási eredményeket és az éves halászzsákmányt. Ez utóbbi adatok a télen folytatott jégi halászat fogásait is tartalmazták.

Az 1900-1913 közötti évek fogási adatait Répássy (1914) táblázatba foglaltan közölte. Az ebből átvett, 1904-1913 közötti évekre vonatkozó adatokat a 33. sz. táblázat tartalmazza.

33. sz. táblázat

Ennek a tíz évnek a fogási átlagát összehasonlítási alapnak lehet tekinteni a későbbi halfogások eredményeinek megítélésénél, a következő megfontolásokból eredően:- Az előző három év (1900-1903) során kiegyenlítődhettek azok a hatások, amelyek a korábbi sokbérlős halászat idején érték a halállományt.- Kialakult és begyakorolttá vált az új halászati rend, ami már nem tért el lényegesen a későbbiektől.

674