Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

VI. A BALATON NÁDASAI - A nádasok szerepe a Balaton vízminőségének alakulásában

gedési időtartamára és ezzel együtt élettartamára is következtetni lehet. A nád elöregedésén kívül az egyéb pusztulási okokat is megjelölte. Így a szigonyos halászatot, a magasabb vízállást, az ólommérgezést és a békalencse elszaporodását tartotta olyannak, amelyek a nádtorzsa elöregedésén kívül, a nádpusztulás előidézői lehetnek. (A szigonyos halászatot azért, mert az a nádas taposásával tett kárt, a magasabb vízállást valószínűleg azért, mert akkor, az egyébként 1,8 méternél nem mélyebb Velencei tavon, a víz mozgását lassította le, az ólommérgezést pedig azért mert abban az időben a Velencei tó birtokosának a viziszámyas vadászat nagy jövedelmet biztosított és évente többezer sörétes töltényt lőttek ki a vadászok.) De legfőbb oknak a fonalas moszatok tömeges elszaporodását tartotta, elsősorban a Spirogyra és Cladophora fajokat. Világosan fogalmazta meg a termőhely megváltozásának szerepét is a nádpusztulással kapcsolatban, amikor a következőket írta:

"Minden bajnak alapokát abban látjuk, hogy az iszap s vele a kéntartalom óriási mennyiségben felszaporodott. Hát ezelőtt nem volt meg? Nem, mert a régi időben, tudjuk hány forrás ömlött bele a tóba. 1860 táján ezek a források... nagy on megcsappantak, sőt egészen meg is szűntek. A 60-as évek országos szárazsága szabad levegőhöz, naphoz, majd friss vízhez juttatta a tó fenekét."

A balatoni nádasok pusztulását előidéző okok között - elsősorban az északi part mentén - döntő szerepe a tó nyílt vize felől történő feliszapolódásnak van. Ez a vélemény a VITUKI "A Balaton kutatásának szintézise 1986-1990." c. (7612/3/1697. sz.) jelentésben (42.old.) olvasható:

"A nádas övezet üledékének vizsgálata során kimutatták, hogy a meder feltöltő- désének sebessége a nádasokban nagyságrendekkel nagyobb, mint a nyíltvízi területeken. A szerves és ásványi komponensek arányának, a karbonáttartalomnak a változása az északi part nádasainak keresztszelvényében azt mutatta, hogy a feltöltődés döntően a nyílt víz felől történik és a közvetlen parti bemosódásnak ebben a folyamatban alárendelt jelentősége van."

A rizómaszövedék közeibe és tetejére rakódó iszap, a nádasban termelődő szervesanyaggal (cellulóz, pektin, fehérjék stb.) dúsulva kitűnő táptalajt jelentenek a baktériumok és más mikroszkopikus élőlények számára. Ma még nem ismerjük részleteiben azokat a mikrobiológiai folyamatokat, amelyek a nádasok iszapjában végbemennek, de az bizonyos, hogy a benne levő szervetlen és szerves vegyületeket hasznosító baktériumok és sugárgombák anyagcseréjükkel, ill. anyagcseretermékeikkel döntően meghatározzák azt, hogy milyen miliő alakul ki a nád gyökérzónájában. egyfajta "fermentáció" zajlik folyamatosan a nádasok iszapjában, a benne résztvevő mikrobáktól, az oxigéntartalomtól, a hőmérséklettől, a nádasban áramló víz sebességétől és keveredésétől, valamint egyes baktérium fajok (típusok) anyag- cseretermékeinek felhalmozódásától függően, gyorsabb vagy lassúbb ütemben.

Az iszaplerakódás kezdeti szakaszában az aerob szervesanyaglebontó folyamatok dominálnak, melyek során rendszennt nem keletkeznek rizómákat és gyökereket károsító anyagcseretermékek (pl. ecetsav, vajsav, propionsav stb.), s ez a szakasz akár több évtizedig is eltarthat. Az iszapréteg vastagodásával és tömődött635