Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
VI. A BALATON NÁDASAI - A balatoni nádas területek és azok változásai
Eltávolítható mintegy 8-13 ezer tonna szárazanyag, ami összesen 60-90 t nitrogént és 3,2-5,21 foszfort tartalmaz. Ez a tó éves tápanyagterheléséhez viszonyítva nitrogén tekintetében 2-3 %-ot, a biológiailag hozzáférhető foszfor terhelést tekintve 2,2-3,6 %-ot kapunk. Ezek a közelítő számítások arra mutatnak rá, hogy a teljes téli nádaratás sem képviselne számottevő tápanyagforgalmi hatást. Figyelembe véve azt, hogy a nádállomány mintegy 60 %-a a Balatonon aratatlan marad, napjainkban a foszforterhelés kb. 0,9-1,4 %-át távolítják el nádaratással. A fenti számok azt sugallják, hogy a nádaratás anyagforgalmi, az eutrofizációt befolyásoló hatása jelentéktelen.” Az előbbieknél jóval alacsonyabb értékek jöhetnek számításba, ha az 1984-85-ös téltől számítva a legutóbbi télig végzett balatoni nádaratások konkrét számait vesszük figyelembe. A KDT VÍZIG pontos adatai alapján, az iparilag hasznosítható nád aratására (mert csak ezeknél érvényes az 5-8 kg-os kévesúly) vonatkozó számok a következők. Téli évszak Összes aratott terület ha Aratott terület az összes %-ában I.o.nádas terület ha Ipari aratási terület ha Ipari nádkéve termés db Egy ha-ra jutó nádkéve db 1984-85 995 78,0 316,5 322,2 221.008 686,5 1985-86 993 73,4 316,5 281,6 134.910 479,0 1986-87 715 59,0 252,0 518,0 255.484 493,2 1987-88 * * * * * * 1988-89 441 36,0 252,0 274,0 270.000 985,4 1989-90 522 43,0 252,0 n.a. n.a. n.a. 1990-91 618 49,0 252,0 217,0 213.257 982,7 1991-92 * * * * * * 1992-93 203 18,0 137,1 102,5 102.000 998,8 1993-94 267 23,6 137,1 130,4 130.000 1000,0 * Nincs adat A fentiekhez hozzátartozik az, hogy a Balaton nádasainak területét háromszor mérték fel és határozták meg ebben az időszakban: 1984-ben 1.271,7 ha, 1987-ben 1.216,1 ha, 1992-ben 1.128,7 ha nagyságban. A Balaton nádasainak területe 1985 és 1992 között 143 ha-ral csökkent, s ez a csökkenés több mint 95 %-ban a nád kipusztulása miatt következett be. De nemcsak a terület csökkent, hanem a nádas minőségi osztályok is a gyengébb minőség irányába tolódtak el. Ezért átlagosan hektáronként mintegy 900-950 db maximálisan 5 kg súlyú száraz nádkévével lehet számolni, vagyis hektáronként 4,5-4,7 tonnás tömeggel az ipari hasznosításra alkalmas nádat termő területeken. Ez megerősíti azt a véleményt, hogy a téli nádaratás a megtermett szárazanyag eltávolításán kívül azért fontos mert ezzel a nád kártevőit gyéríteni lehet és elő lehet mozdítani a nád fejlődését. A balatom nádasok ipari hasznositásra alkalmas nádat termő területein a teljes szárazanyag (száraz nádszár, levél, gyökér és rizóma) produkció 7-11 t/ha-ra 626
