Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton vizéből élő többsejtű állatok
függelékek, változatos elrendezésű sörték és kitinmintázatok láthatók, melyek valamilyen biológiai folyamat segítői. A lárváknál vedlésekkel elhatárolt négy fejlődési stádiumot lehet megkülönböztetni Az új lárvastádium elején a lárva testméretei viszonylag gyorsan megnagyobbodnak és egyben a testtömegük is számottevően gyarapodik. Később a testméretek már nem változnak, de a testtömeg növekedése a következő stádiumig folytatódik. A lárvaállapot időtartama különböző és a faji sajátosságokon kivül elsősorban az élőhely hőmérsékletétől és táplálék-ellátottsági viszonyaitól függ. Valamennyi árvaszúnyoglárva teste szelvényezett, a fejtokon kivül 12 szelvény különböztethető meg rajta. Az első és az utolsó szelvényen zömök tolólábak fejlődnek ki. Ezek a bábállapot idején eltűnnek és semmi közük sincs a kialakuló árvaszúnyog lábaihoz. Az árvaszúnyogok második fejlődési alakja a báb, az utolsó lárvastádium végén, a lárvabőrön belül alakul ki, vagyis az utolsó vedlésből már bábok lesznek. A lárvák testtömege, illetve a bábban alakuló imágó súlya a bábozás kezdetétől a bábból való kibújásig folyamatosan csökken és a bábruhájukat levetett kis szúnyogok már alig 20 mg-ot nyomnak. A báboknak erősebb kitinhéjuk van mint a lárváknak, s ezen az imágóra utaló szervkezdeményeken kívül sajátos és a meghatározásukat megkönnyítő, sör- tékből, horgokból, tüskékből, szőrökből és horpadásokból álló kitinmintázat látható. A báboknak a testük elején légzőszervek, végükön pedig úszólemezek találhatók. A légzőszervek attól függően, hogy légköri vagy vízben oldott oxigénnel lélegeznek eltérő felépítésűek. Az előbbieknél többnyire hordószerúek és lyukacsos lemezzel fedettek, az utóbbiaknál hosszú fonalakból álló pamacshoz hasonlítanak. Az úszólemezek formája a tavakban élő fajoknál űszószőröktől ellátott és így rostos szegélyű, ami az úszásukat segíti. Az árvaszúnyog báboknak ugyanis egészen sajátos képessége, hogy aktívan tudnak mozogni. A Balaton Középső-medencéjében még a Keszthelyi-medence Chironomidáinál is jóval nagyobb tömegben élnek a pettyes árvaszúnyog, a Tanypus punctipennis lárvái, amelyek kisebbek a közönséges árvaszúnyog lárváknál, testfolyadékuk nem tartalmaz hemoglobint, ezért színük fehéres-drappos. Az üledék felső 2-3 cm-es rétegében élnek és részben ragadozó életmódot folytatnak. A szerves törmeléken kívül apróbb férgeket zsákmányolnak. Ezeknek a kisebb lárváknak a nagyobb számából következik, hogy a kirajzó pettyes árvaszúnyogok össztömege meghaladja a közönséges árvaszúnyogokét. A T.punctipennis lárváiból az előbbiek szerint alakulnak ki a bábok. A bábállapot minden fajnál - a lárvaállapottal szemben - mindössze néhány óráig, esetleg néhány napig tart. A harmadik fejlődési alak, vagyis az ivarérett árvaszúnyog kialakulása a bábbőrön belül történik meg és amikor ez befejeződik a bábban 589
