Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton vizéből élő többsejtű állatok
száma az egész tóterületre vonatkoztatva igen nagymértékben csökkent, amiből pusztulásukra lehet következtetni. 1970-től kezdve Unió fajokat csak a Keszthelyiöbölben lehetett gyűjteni nagyobb, átlagosan 1,2 db/m2-es példányszámban. Az Unionidae biomassza ugyancsak a szervesanyagban gazdagabb Keszthelyi-öböl és környékén számottevőbb, amiből arra lehet következtetni, hogy e fajok elterjedése és állománylétszáma a szervesanyag mennyiségétől függ a nyíltvízi területeken. A produkcióvizsgálatok eredményei arra utaltak, hogy a folyamikagyló növekedése a Balatonban lassú, s ezért produkciója is alacsony. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején a fürdőzők a Keletimedencében és a Középső-medencében azt tapasztalták, hogy a kagylók ismét megjelentek a strandfürdők sekély vizében, ezeket azonban konkrét vizsgálatok még nem támasztották alá. A borsókagylók és a kavicscsiga gyakoribb előfordulását azonban a kutatók is jelezték. Ez utóbbiak véleményünk szennt arra utalnak, hogy a kagylóknak és a kavicscsigának az 1960-as évek közepétől történt visszaszorulásában nem csak a szervesanyag csökkenése játszhatott szerepet, hanem az is, hogy a strandterületek a korábbiaknak a többszörösére nőttek s ezzel csökkent a kagylók számára az a hely ahol nyáron zavartalanul tartózkodhattak. Az 1970-es és az 1980-as évek első felében pedig a több százezres fürdőzősereg olyan mennyiségben szedte ki a strandok sekély vízterületein a kagylókat, hogy a természetes fogyasztókkal együtt csaknem teljesen kipusztították azokat. A fürdőzők létszámának nagymérvű csökkenése az 1990-es évek elejétől viszont úgy látszik, segíteni fogja a kagylók számának növekedését ismét. Végül megemlítjük, hogy a Balatonba egy új Unionidae faj, az Anodonta woodiana woodiana megjelenése várható. Ennek a Kelet- és Délkelet-Ázsiában őshonos tavikagylónak hazai előfordulásáról Petró Ede közölt adatokat 1984-ben. A kagyló teknője nagy, körvonala lekerekített romboid formájú, 15-16 cm-esre is megnő. Véleményünk szerint hasznos lenne még az ezredforduló előtt alaposan átvizsgálni a Balaton puhatestű faunáját azért, hogy ezeknek a víz tisztasága szempontjából oly fontos élőlényeknek a helyzetéről világos képpel rendelkezhessünk. Ugyancsak hasznos lenne széleskörű felvilágosító kampányt folytatni kíméletük érdekében, mivel ezek nem szerepelnek a védett fajok listáján. Tapogatókoszorúsok. Ebbe az állatcsoportba néhány szájfedős és szájfedő nélküli mohaállat tartozik a Balatonból. 577
