Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton algaflórája
Ez a kékalga faj, (vagy ahogyan a kékalgákat az utóbbi évtizedekben nevezik: ("cianobaktériumok"), Felföldy L. (1972) "A kékalgák (cyanopyta) kihatározójá”-ban szerepel hat másik Anabaenopsis-al együtt, de hazai előfordulása még nincs feltüntetve. Az OVH Környezetvédelmi Főosztályának megbízásából készített és kis példányszámban sokszorosított "Adatok a Tisza környezettani ismeretéhez, különös tekintettel a kiskörei vízlépcső térségére" című, 1977-ben közzétett tanulmányban viszont a Hamar József által összeállított alga fajlistában, mint a Tisza középső szakaszán előfordult faj, már szerepelt. A tározótér vizeiben előforduló fajok között ugyanott nem volt feltüntetve. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az Anabaenopsis raciborskii 1970-es évek első felében jelenhetett meg Magyarországon, de sehol sem szaporodott el robbanásszerűen olyan óriási mennyiségben, mint a Balatonban. A balatoni inváziójában talán közrejátszott a tó fitoplanktonjának a jávai tavakéhoz való hasonlósága, amire mint említettük, Scherffel A. hivta fel 1930-ban a figyelmet. Az 1982. évi nyári, minden korábbi nagy algaszaporulatot felülmúló tömegprodukciója után megkezdték vizsgálni az azt elősegítő tényezőket és az OVH kutatási programot indított el a "Balaton kékalgásodási folyamatinak feltárásáéra, majd az 1980-as évek második felében "A balatoni fitoplankton biomasszájára és struktúrájára ható környezeti tényezők vizsgálatáéra. A vizsgálatok, illetve kutatások eredményeiről Gorzó Gy. (1985, 1987), Gorzó György, Kiss Gábor (1984, 1985) dolgozataikban és Gorzó Gy. (1985, 1988) valamint Szilágyi Ferenc (1989, 1990) által készített kutatási jelentésekben számoltak be. E dolgozatokban és jelentésekben foglaltak alapján röviden az alábbiakban foglalhatók össze a Balatonban lévő Cylindrospermopsis (Anabaenopsis) raciborskii-re vonatkozó, eddigi algológiai ismeretek:- Morfológiája általában megegyezik Scmidt A. által, illetve a kékalgák kis- határozójában leírtakkal. Biztos meghatározása azonban csak a spórás és heterocisztás állapotában lehetséges. A fonalak mérete és megnyúltsága a környezeti körülményektől függ; néha a sejtek egészen vékony 1,5-2 pm-s fonalakba rendeződve láthatók a mikroszkóp alatt. Mint minden fotoautotróf nitrogénkötő cianobaktérium a Cylindrospermopsis (Anabaenopsisj raciborskkii egészen különleges élettani sajátságokkal rendelkezik. (A cianobaktériumok (kék-algák) ősei mintegy két milliárd évvel ezelőtt első egysejtű élőlényekként jöttek létre a Földön és a tudomány mai állása szerint a légköri oxigént ezek a szervezetek állították elő.) Különleges élettani tulajdonságaikra vonatkozó ismeretek Szabó István Mihály (1988, 1989) "A bioszféra mikrobiológiája" című háromkötetes művében találhatók meg részletesen. A C. raciborskii a napfényenergiát hasznosítva C02-t a CALVIN- cikluson keresztül fixálva hoz létre szervesanyagot úgy, hogy a hozzá szükséges nitrogént a légköri gázalakú, vízben oldott nitrogén megkötésével biztosítja. Életműködéséhez és szaporodásához tehát nem igényel semmilyen ásványos vagy 534
