Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton algaflórája
hozott létre az Aphanizomenon flos-aquae fonalas kékalga. Ennek a jelenségnek behatóbb vizsgálatára sajnos nem került sor, s így sem a literenkénti egyedszámot sem a becsült biomassza tömeget nem ismerjük. 1972-ben olyan vizsgálatsorozatba kezdtek a tihanyi Biológiai Kutató Intézet munkatársai, amelyben egy-egy éven keresztül a tó különböző medencéiben vizsgálták a fitoplankton összetételét, mennyiségét és termelését ugyanazokban a vízmintákban. 1972- 73-ban a Keleti-medencében a Tihanyt Siófokkal összekötő egyenesen, Tihanytól 2 km távolságra, 1973-74-ben a Keszthelyi-medence közepén lévő ponton, 1974-75-ben a Szigligeti-medencében, a szigligeti kikötőtől 5,5 km-re délre levő ponton végeztek méréseket. A mérések eredményeiről Herodek Sándor (1977) majd Herodek S. és Tamás G. (1978) két dolgozatban közöltek adatokat, melyek közül itt a fitoplankton algaösszetételére vonatkozókat ismertetjük. Az 1972-73-ban a Keleti-medencében a korábbi évekhez képest a fitoplanktont alkotó algafajok összetételében nem találtak feltűnő minőségi változást. A tavaszi kovaalga népességben az uralkodó faj a Cyclotella bodanica, nyáron a "tarka" összetételű fitoplanktonban egyértelműen a Ceratium hirundinella volt a domináns faj. 1973- ban a Keszthelyi-medencében júniusban végzett algaszámlálás adatai szerint a Cyclotella bodanica és egyéb kovaalgák voltak nagy többségben a tavaszi tömeges szaporulat után. Július elejére a Ceratium hirundinella jutott uralomra, de csak rövid időre, mert már július közepén már nagyon erős Aphanizomenon flos-aquae vízvirágzást észleltek. Augusztus-szeptemberben ismét a Ceratium hirundinella volt a vezérfaj, október-novemberben pedig a Cryptomonas erosa és a C.ovata alkotta a többséget. 1974 januárjától a vízben megnőtt a Cyclotella bodanica mennyisége. 1974 júniusában Szigligeti-medencében ugyancsak a szokásos Cyclotella bodanica-s későtavaszi planktont találták, június végére előretört a Ceratium hirundinella, július elején a Lyngbya limnetica kékmoszat jutott uralomra, július végétől szeptember végéig ismét a Ceratium hirundinella uralkodott, de szeptember végén meleg időben viszont újra a kékalgák, az Aphanizomenon flos-aquae és az Anabaena spiroides érték el a legnagyobb tömeget. 1974 októbere rendkívül csapadékos volt s ebben az időben a Keszthelyi-medencében majd a Szigligeti-medencében is soha nem észlelt tömegben elszaporodott a Nitzschia acicularis hosszú, tűszerű kovaalga, sárgásbarnára festve mindkét medence vizét. A rendkívülivé vált vizvirágzás kialakulásával egyidőben éjszakánként 350-380 ezer vadlúd és lilik ülte meg főleg a Szigligeti-medence vizét, s a madarak sokszor nappal is a vízen tanyáztak. A tó 1974-75 telén egyáltalán nem fagyott és nem is volt túlságosan lehűlve a víz, a Nitzschia acicularis optimális körülmények között szaporodhatott. 1974. december 11-én literenként 24 millió alga sejtszámot mér530