Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - Baktériumok a Balaton vizében és üledékében

ség a déli órákban 1 méteres mélységbe alakult ki (166 %), a minimum ugyanitt éjjel 3 órakor jelentkezett (88 %).

A bakterioplankton mennyisége a teljes vízoszlopra vonatkoztatva is és mélységenként is napközben csökkent és éjszaka emelkedett. Az összbaktériumszám napi minimuma pontosan 13 órakor, a legerősebb megvilágítás és a legintenzívebb elsődleges termelés idején, az 1 méteres mélységben alakult ki. A legtöbb baktériumot pedig az éjjel 3 órakor vett mintában találtam. Ez a mennyiségi dinamika minden morfológiai csoportra jellemző volt. A csoportok vertikális eloszlása azonban különbözött. Az egyedi kokkuszok száma éjszaka is, nappal is a víz mélyebb rétegeiben volt nagyobb. A pálcikák viszont a középső és a felső rétegben koncentrálódtak. A kolóniás kókkuszok megint inkább a mélyebb régiókban tartózkodtak.

A következő huszonnégy órás vizsgálatunk 1978 augusztusában volt. A vizsgálat alatt azonban viharos szél és erős hullámzás lépett fel, a fizikai, a kémiai paraméterek és a mikroszervezetek vertikális rétegezettsége 1-2 órán belül felbomlott. Az üledék felkeveredett és a bakterioplankton egyenletesen eloszlott a vízoszlopban."

G.-Tóth László (1982) 1980-1981-ben a nettó bakteriális produkció szezonális változásait, illetve az egy év alatt termelődő bakteriális biomassza nagyságrendjét is vizsgálta a baktériumsejtszámok, azok térfogata, szárazanyaga, illetve széntartalma alapján. Számításai szennt márciustól-márciusig tartó egyéves időszakban az egész bakterioplankton 13.840 kg biomasszát produkált hektáronként Tihanynál. Ez a mennyiség, ha a Balaton 59.400 ha-s vízfelületére vetítjük, összesen 822 ezer tonnát tesz ki évente, ami nem tűnik soknak, ha az újabb vizsgálati eredményekhez viszonyítjuk.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízásából végzett "A balatoni fitoplankton biomasszájára és struktúrájára ható környezeti tényezők vizsgálata" c. kutatási téma keretében összbaktériumszám és baktérium produkció mérések is történtek 1990-ben. Ezek módszerei és eredményei Szilágyi Ferenc által készített - VITUKI 7612/3/1670 számú - kutatási témabeszámolóban közöltek alapján a következőkben foglalhatók össze:

A bakténumszám megállapítása akridin-orange festéses fluoreszcens mikroszkópos eljárással (AODC-módszerrel) történt. Ezzel az eljárással a sejtszám mellett a biomassza és megfelelő inkubálás után a generációs idő, azaz a produkció is becsülhető. A mikroszkópos produkciómérés körülményessége miatt sorozatmérésekre nem alkalmazható. Erre a célra a 80-as években elterjedt 3H-metil-timidin ínkorporációján alapuló produkciómérés megfelelőbb. A H3-al jelzett timidint a bakténumok felveszik és osztódáskor az új sejtek DNS-ébe beépítik. A DNS radioaktivitásának mérésével megállapítható a szaporodás mértéke. A produkció mérésére ezt a módszert alkalmazták.

519