Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - Baktériumok a Balaton vizében és üledékében
vül alacsony és a kifejlődött kevés baktériumtelep többsége ún. valódi baktérium. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a halak bélflórájában uralkodó és különleges igényű, részben obiigát anaerob baktériumok az ilyen táptalajon nem tudtak fejlődni. Figyelemre méltónak tartották, hogy a fogassüllő utóbél-tartalmának különösen alacsony volt a csiraszáma, valamint azt, hogy a garda, a balin és a fogassüllő béltartalom mintáiból sugárgomba nem volt kimutatható. Ez a jelenség feltehetően a ragadozó életmóddal, illetve a garda táplálkozási szokásával függ egyrészt össze, mivel a lassúbb fejlődésű sugárgombák a ragadozók belének bélpasszázsát kevéssé bírják el, másrészt e halfajok nem a fenékiszapból szerzik a táplálékukat, ezért szájon át csak nagyon csekély számú sugárgomba juthat a bélrendszerükbe. Megiegvezték, hogy a kitin-agaron vizsgált valamennyi béltartalomból nagy számban tenyésztettek ki kitinbontó baktériumokat, melyeknek túlnyomó többsége nem sugárgomba volt. A kitinbontó baktériumok kimutatása, jóllehet faji szinten nem határozták meg ezeket, igen nagy jelentőségű, mert a Balatonban élő genncte- len szervezetek évről-évre óriási mennyiségű kitint produkálnak. Az egyes halfajokból konkrétan a következő sugárgombákat izolálták, illetve határozták meg:- A töponty béltartalmából izolált 10 streptomiceta közül a leggyakoribb a Streptomyces endus volt. Ezen kívül még a St.sparsogenes és a St.ochroleucus fajokat mutatták ki.- A dévérkeszeg utóbeléből izolálták a legtöbb tenyészetet; összesen 27-et. A leggyakoribb a Streptomyces diastatochromogenes faj volt, de a Streptomyces ochroleucus fajból is 6 tenyészet fejlődött ki. A St.nitrosporeus-nak 3, a St.endus- nak és a St.sparogenes-nek 1-1 telepe képződött.- A vörösszámyú keszeg utóbeléből három fajt azonosítottak. A meghatározott törzsek többsége Streptomyces ochroleucus, néhányuk St.diastatochro- mogenes, egy pedig St. coelicolor faj volt.- A pettyes busa utóbelében csupán a griseus-szérieszhez tartozó sugárgombák közül két faj, a Streptomyces ochroleucus és a St.rutgersensis fordult elő. A St.ochroleucus minden vizsgált halfajból kitenyészthető volt, de a vörösszámyú keszegben dominánsnak lehetett tekinteni, míg a dévérkeszeg utóbelében mellette hasonló gyakorisággal a St.diastatochromogenes is szerepelt. Megjegyezték, hogy a St.diastatochromogenes faj biokémiailag rendkívül aktív, számos különböző szénforrást hasznosító, és a Gram-pozitív baktériumokra, növényi kórokozókra, valamint fonalas gombákra ható antibiotikumot termelő szervezet. Összefoglalóan megállapították, hogy a vegyes táplálkozású halak, illetve a pettyes busa utóbéltartalmából a Streptomyces-ek kimutathatóak, Micro- monspora-k viszont nem. Ezek a halak feltehetően táplálékukkal együtt veszik fel 513
