Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
IV. A BALATON VIZÉNEK JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI - Balaton eutrofizálódása és az eutrofizálódás hatása a tó vízminőségére
Miután a tóban már bőséges mennyiségű foszfor forog, a külső foszforterhelés csökkentésétől egyedül már nem várhatunk gyors vízminőség javulást. Ez csak a tavon belüli foszfortartalom csökkentésétől várható. A kiindulópont ebben az esetben is a külső foszforterhelés távoltartása." Oláh J. és Tóth L. idézett megállapításaikat korábban közölték, mint Gorzó Gy. vizsgálataival kimutatta, hogy a fonalas heterocisztás kékalgák nitrogénkötése nemcsak a külső terhelés felét, henem egyes években közel az egész nitrogénterhelés mértékét is elérheti. E megállapítások tükrében újra végig kell gondolni a védekezési stratégiát, attól függetlenül, hogy a foszforterhelés csökkentése érdekében változatlanul mindent meg kell térim. A Balaton eutrofizálódása és az eutrofizálódás hatása a tó vízminőségére. A Balaton eutrofizálódásának lehetőségére és veszélyére először Sebestyén Olga (1953) figyelmeztetett. Az eutrofizálódás kérdése határozottan Tóth László (1972) hínárosodási vizsgálatai kapcsán került előterébe, aki már akkor jelezte, hogy a folyamatban a hínár tömeges elszaporodása után az algásodás lehet az eutrofizálódás következő lépcsője. Az algásodás, amint azt a következő fejezetben részletesen ismertetjük, az 1970-es évek második felében bekövetkezett és először 1982-ben minden korábbit meghaladó mértékűvé vált. Ezt követően egészen 1994-ig évenként váltakozó mértékben ismétlődött, majd 1995-ben teljesen váratlanul egészen alacsony szintre esett vissza. Az eutrofizáció mértékét, pontosabban a trofitás fokát legjobban a víz a- klorofill koncentrációjával lehet kifejezni. Az a-klorofill koncentráció mérésével kapcsolatban, Felföldy Lajos (1963) által elsőként 1959-ben végzett mérései óta több probléma merült fel, de ennél jobb módszert még nem találtak. Az azonos helyen, azonos módon vett vízminták ugyanazon laboratóriumban sorozatban végzett a-klorofill koncentrációjának meghatározása lehetőséget nyújt az eutrofizálódás mértékének nyomonkövetésére önmagában is. A mg/m3 értékben kifejezett a-klorofill koncentrációk mérését rendszerint a domináns algafajok meghatározásával, egységnyi vízmennyiségben számuk és biomasszájuk meghatározásával ki szokták egészítem. A Balaton vizéből 1959 és 1995 közötti években összesen 10.371 esetben végeztek a-klorofill meghatározást. Ezekről a 21. számú táblázat adatai nyújtanak tájékoztatást. 21. sz. táblázat 489
