Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

IV. A BALATON VIZÉNEK JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI - A Balaton vizének kémiai jellemzői

Ezekről az elmúlt két évtizedben számos tudományos dolgozat jelent meg, amelyeket a X. fejezetként szereplő irodalomjegyzékben (bibliográfiában) feltüntettük. A dolgozatokban közölt vizsgálati eredményeket, megállapításokat figyelembe véve és a rendszeres mérési adatok alapján ismertetjük a balatonvíz jellemző nitrogén- és foszforformáinak alakulását, valamint a tó nitrogén- és foszforháztartásával összefüggő kérdéseket.

A nitrogén- és foszforformák ismertetése előtt azonban két dolgot kell megemlíteni, ami a tóvíz nitrogén- és foszforkoncentrációinak megítéléséhez kapcsolódik.

Az egyik dolog: az egységnyi víztérfogatban (vízmennyiségben) lévő anyag- mennyiségeknek (pl. mg/liter értéknek) a Balaton teljes víztömegére való vetítése.

Ha a Balaton víztömegét kereken 2.000.000.000 m3-nek azaz kettőmilliárd köbméternek vesszük, akkor valamely anyagnak 1 mg/l koncentrációja a tóvízben az egész Balatonra vetítve 2.000 tonnát jelent, vagy megfordítva: 2.000 tonna anyagnak a Balatonba jutása egyenletes eloszlást feltételezve 1 mg/liter koncentrációt eredményez. A legkisebb mennyiségek amelyek a mérések során szerepeltek, 0,001 mg/l, azaz lpg/1 értékűek voltak, ami az előbbihez hasonlóan a Balatonra vetítve 2 tonnát jelent.

(Mellékesen jegyezzük meg, hogy az angolszász irodalomban a mennyiségi arányok jelölésének más módja is elterjedt. így pl.

1,0 mg/l = 10"6 liter = 1 ppm (parts per million)

0,001 mg/l = 10"9 liter = 1 ppb (parts per billion)

0,000.001 mg/l = 10'12 liter = 1 ppt (parts per trillion)

A mennyiségi arányok jelölésének ez a módja gyakorlati szempontból azért előnyös, mert könnyebbé teszi az összehasonlítást.)

A másik dolog az, hogy az egységnyi anyagmennyiségek a balatonvizben, mivel benne állandó élettevékenység zajlik (még télen is a jég alatt) folyamatosan változnak és az analízisek során kapott adatok az adott mintavételi helyre és időpontra érvényesek.

E két dologból következik, hogy a Balaton egészére megállapított anyag- mennyiségek csak tájékoztató jellegűeknek tekinthetők, bár hosszabb távon tendenciák megállapítására összehasonlító alapként figyelembe vehetők.

A Balaton vizének ammonium-ion NH4' tartalma Maucha R. szerint az

1940-es évek elején 0,149 mg/l volt. A VIKÖZ tanulmány 0,29 mg/l átlagot jelölt meg 1969-ben, de az értékek 0,20-0,50 mg/l között változtak. Az 1980-as évek elejéi hasonló koncentrációkat mutattak ki, de az 1990-es évek elejére erős csökkenés következett be. 1995-ben az ammónium-ion mennyisége a tó vizében 0,01- 0,10 mg/l közötti volt.

A tóvíz nitrát-ion N03‘ tartalma az egyes medencékben 1969-1995 között az alábbiak szerint alakult mg/l értékben kifejezve:

481