Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig

eszközök felhasználásával készített új vízrajzi felmérés. Ezért határozták el 1973 őszén az illetékes vízügyi igazgatóságok, hogy a VITUKIII. Felszíni vizek főosz­tályát megbízzák a Balaton részletes vízrajzi felmérésével és annak alapján szer­kesztett egységes, tematikus vízügyi térképrendszer, a Balaton Vízrajzi Atlasza kiadásával." A felmérés előkészítése során a különböző lehetőségek értékelése után úgy döntöttek, hogy nem a korábbi állami térképeket használják fel alapul, kiegészítve azokat hibaigazító felvételi adatokkal, hanem új légifényképezést végeztetnek a tóról. A légifényképek alapján végzett térképezéstől nagy pontosságot vártak a nádasterületek felmérésénél is. A vízmélység mérésnél a "Balaton" kutatóhajóba épített Atlas-Echolog mérőberendezést alkalmazták megfelelő kiegészítéssel. A szelvényirányok kitűzésénél, - amelyhez a hagyományos, addigi műszerek alkal­mazása esetén erős, megfelelő beesési szögű napsugárzás, páramentes tófeletti légréteg, szélmentes idő és nyugodt víztükör volt szükséges - a MOM Gi-C 11 típusú, csillagászati azimut meghatározására képes, azaz tájékozóirányt biztosító pörgettyűs teodolitot használtak. Az előkészítés során tisztázták a felmérés elvi és gyakorlati kérdéseit, majd a felmérést Sass J. szerint a következőképpen hajtották végre: "A terepmunka előkészítésekor nyilvántartási szelvénykőhálózatot telepítettünk a tó köré. A szelvények átlagosan egy km-ként kötik össze a Balaton déli és északi partját, számozásuk Balatonaligánál kezdődik és Keszthely felé haladva nő 1-78- ig. Miután a szelvények irányát a tó hossztengelyére merőlegesen igyekeztünk felvenni, a 69., 70., és 71. szelvények északi végpontja a hossztengely törése miatt közös. A 23. szelvény egy közbeiktatott ponton (23/a ÉVO) a tihanyi fél­szigetet érinti... A vízrajzi felvételhez 1974-75-ben légifényképezést végeztettünk kb. 1:12 000 képméretarányban. A fényképsorok a 10 000-es térképlapoknak megfelelő terüle­tet fedték. A légifényképek alapján a Kartográfiai Vállalat légiháromszögeléssel meghatá­rozta a nyilvántartási szelvénykövek vízszintes koordinátáit. A teljes munkaterü­letre a középhiba ± 0,28 m volt... Az 1:10 000 ma. fotótérképeket a Kartográfiai Vállalat síknak tekinthető terüle­teken két-három kép optikai montirozásával, egyebütt évenkénti transzformálás­sal készítette el...A fotótérképek pontosságát ±0,14 mm átlagos helyzeti közép­hiba és 0,5 mm maximális hiba jellemzi. A terepmunka a nyilvántartási (VO) alapponthálózat telepítésével kezdő­dött....magasságmérését Zeiss Ni-007 automata felsőrendű szintezőműszerrel 1974-ben végeztük el...középértékkel számolt Balaton körüli 280 km-es vonal záróhibájára 16,9 mm-t kaptunk, amelyet a távolságok arányában osztottunk el. A kiegyenlített kört érintetlenül hagyva, ""hajlítás"" nélkül úgy illesztettük a be­kapcsolt 33 országos szintezési alappont közé, hogy az eltérések átlaga minimum legyen. Az átlagos eltérés 11 mm-re, a legnagyobb eltérés 20 mm-re adódott. 440

Next

/
Oldalképek
Tartalom