Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton vízgyűjtőjének természetföldrajzi jellemzői

Cholnoky elsőként határozta meg pontosan a Balaton vízgyűjtőjének - ezen belül a részvízgyűjtőknek - a határait és területét, amelyeken napjainkig csak egészen kis igazításokat kellett tenni. Ugyancsak bámulatosan pontosan mérte fel a Balaton területét is. Felmérésének adatai szerint a egész vízgyűjtő terület nagysága a Balaton nélkül 5.147,34 knr-t tett ki, a tó területe pedig 596,26 km2 volt. Vagyis a Balaton teljes vízgyűjtője 5.743,6 km2-nek adódott, szemben a ma általánosan elfogadott 5.774,5 km2-rel. Ez a rendkívül kismértékű 30,9 km2-es (0,53 %- os) eltérés igen körültekintő, alapos munkáról tanúskodik.

Ezzel kapcsolatban érdemes tőle idézni azt, amit a részvizgyűjtők, az egész vízgyűjtő és a tó terület meghatározásának módszeréről írt:

"A vízterületeket poláris planiméterrel mértem meg, mindegyiket háromszor, aztán ellenőrzésül minden lapon megmértem a vízgyűjtőterületen kívül fekvő rész területét is, meg a Balaton területét, ha volt a lapon. Az összegnek ki kellett adnia a lap területét. Ha 1 %-nál nagyobb hiba mutatkozott, ismételtem a méréseket... Kény es a fővízválasztó megjelölése volt...Ezt nem is bízhattam egyedül a térképjelzések alapján kibetűzhető adatokra, hanem végigutaztam az egész komplikált vízválasztóvonalat. Igen érdekes utazás volt ez, amely a legkülönbfé- lék területeken vezetett végig..."

(Az idézetben használt "vízterületeket" kifejezés alatt Cholnoky a vízgyűjtő- területeket értette.)

A tó területének mérésénél az előbbi idézetben leírt módon járt el, azzal a különbséggel, hogy előbb a térképlapon a vízfelületet mérte meg, majd a hozzá csatlakozó szárazulatot. A méréseket az 1:75.000 léptékű térképlapokon végezte el, mert ezeken a vonalkövetést pontosabbnak tartotta, mint az l:25.000-es mértékű lapokon. Összesen hat lapon végzett mérések alapján számította ki az előbbiekben közölt adatot, amit Vargha és Sóbányi adatainak számtani közepével adott össze és osztott kettővel. Ilymódon 597,02 km2, vagyis kereten 597 km2 terület- nagyság adódott, s erről azt írta, hogy ezt "már most végleges, legvalószínűbb értéknek kell tekintenünk."

A fővízválasztó bejárásáról közzétett leírását eddig mások nem ismertették részletesen. Úgy gondoljuk, hogy hasznos szolgálatot teszünk azzal, ha ezt itt ismét közöljük rövidített formában:

"A vízválasztó-vonal a Pavásári szőllőhegyen indul ki, Fűzfő felett, hogy felmenjen a felvidékre. A litéri Nyerges-hegyen éri el azt, kopár dolomit sziklák közt. A Séd vizeit választja el a Balatontól és bár a Séd itt 145 m magasan van, tehát valami 40 m-rel a Balaton felett, egészen eddig mindig közelebb volt a vízválasztó a tóhoz, mint a Sédhez. A Papvásári szőllőhegy, meg a felvidék szélső halmai közt, a pannóniai-pontusi agyagos homokból álló, alacsony nyergen igen könnyű volna a Sédet belevezetni a Balatonba. ..A Nyerges-hegy dolomitjáról a vízválasztó a litéri völgyet északra hagyva, felkerül a veszprémi platóra. Veszprém és Szentkirály-Szabadja közt mindegy középtájon halad a Balácza-puszta felé, Vámos előtt hirtelen délre fordul s felmegy a veszprémfajszi Hegyesgyűr halomra. A

41