Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton természetes állapota a szabályozások kezdete előtt

A harmadik század derekán határszéli barbárokat telepítettek a Dunántúl területére.

Gallienus korábban nagyerejű roxolán támadás érte a Pannonia Inferior limesét és a tartomány belső területeit, ami teljesen szétzilálta a közigazgatást és a gazdaságot, de a száz évvel korábbi markomann háborúnál kisebb mértékű pusztítást vitt végbe. A kárt szenvedett erődítések és települések helyreállítása egy-két évtizedet vett igénybe.

Diocletianus császár a birodalmi tetrarchia 293 április 1-én történt létrehozásával egyidőben közigazgatási reformot vezetett be és ennek keretében Pannóniát négy részre osztotta. Pannonia Superior-ból két tartományrészt alakított ki: Pannóniái Prima-t Savaria és Savia-t Siscia székhelyekkel. Pannonia Inferior-ból szintén két tartományrészt hozott létre: Valeria-t Sopianae és Pannonia Secunda-t Sirmium székhelyekkel. Egész Pannóniának az ura Galerius császár lett, aki Sirmiumból irányította a tartományokat. Pannonia Prima és Valeria közötti határvonal a Vág torkolatától a Balaton északkeleti sarkának érintésével húzódott déli irányban a Dunával práhuzamosan egészen a Dráváig, de az ún. "baranyai háromszöget" nem foglalta magába. A közigazgatási átszervezést katonai intézkedésekkel egészítették ki a leginkább veszélyeztetett valeriai limesen. Ekkor emeltették a Duna bal partján az új típusú, magas falú castellumokat, mintegy hídfő erődítményekként.

Diocletianus császárral kapcsolatban meg kell említeni, hogy 290-293 között a történetírók szerint Sirmiumban, majd Lugioban tartózkodott, s közben 291-ben az Alföldén a gótok és a vandálok, 292-293-ban a szarmaták ellen harcolt. Leányát Valériát Galerius azelőtt vette feleségül 293-ban, hogy a tetrarchia egyik császára lett. Galerius 294-ben győztes hadjáratot vezetett a Dunától északra fekvő területen a szarmaták, a következő évben az Al-Dunánál a karpok és a bastarnák ellen. A legyőzött karpokat Pannóniában telepítette le. Diocleniatus 305-ben történt lemondása után a tetrarchia tagjaként a Duna mellett fekvő tartományok teljhatalmú uralkodója lett, és 311-ben bekövetkezett haláláig kormányozta azokat.

Galerius nevéhez és tevékenységéhez fűződik az az egyetlen római kori írásos emlék a Balatonról, aminek értelmezése nagyon sok vitát váltott ki az elmúlt száz év során a különböző szakterületek kutatói körében. A Sextus Aurelius Victor által feljegyzettekkel és az ennek alapján kialakított véleményekkel a római kor balatoni viszonyainak vázolásakor a későbbiekben részletesen foglalkozunk.

I. Constantinus, az első keresztény császár uralkodása idején 322-ben nagyerejű szarmata támadás érte Valeria tartomány keleti limesét, elpusztítván többek közt a nagytétényi Campona nevű castellumot is. A támadást megtorló hadjáratot követő évtizedekben nagyarányú erődépítkezésekre került sor. Egyrészt a limesen új, egykapus és soktornyos erődöket építettek, a régieket pedig átalakították ilyenekké; másrészt menedékvárként szolgáló ún. refúgiumok építésére került sor a tartomány belsejében Környén, Ságváron, Kapospula-Felsőheténypusztán, Fenékpusztán. (E refúgium-erődítmények közül régészetileg a fenékpusztait tárták fel leginkább.)