Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton földrajzi helyzete
homokdűnékig és tőzeglápos berkekig feltalálhatunk a Balaton mellékén sok olyan tájképi típust, melyek egymástól távoleső tavak partmellékét külön-külön jellemzik." A Balaton környéki kistájak és résztájak, ill. formaegyüttesek leírása, jellemzése előtt azonban ismertetni kell e földrajzi tájegységek középpontjában elhelyezkedő tómedret, mint egy egészen egyedülálló és sajátságos földrajzi képződményt, s amelyet eredetiségében azok láthattak utoljára, akik 1890-1895 között megfordultak ezen a vidéken. A Balaton medre ugyanis egy rendkívül sekély "teknő"-nek tekinthető, ha a hosszúságát és medencéinek szélességét a tó vízmélységeihez hasonlítjuk. Ez talán leginkább a Tihany-rév-Szántód vonaltól észak-északkeletre elhelyezkedő Keletimedence arányaival szemléltethető, amelynek a területén nemcsak a legnagyobb harántszélességek, hanem a legnagyobb vízmélységek is találhatók. Ennek a tómedencének a szélessége Siófok-Alsóörs vonalban 9,5 km, de Balatonaliga és Balatonalmádi között meghaladja a 12 km-t. A medence területének több mint 80 %-án a víz 3 méternél mélyebb és az átlagos vízmélység 3,6 m. (Csak Balaton világos előtt, néhány 10 km2-es területen mélyebb a víz 4,5 m-nél.) Ezért írta ennek a szituációnak a jellemzésére Cholnoky (1938) a következőket: "Ez bizony nem nagy mélység! Ha két rendes termetű ember egymás fejére áll, a felsőnek a feje kinn volna a vízből. Ha a tó fenekén olyan magas fák nölnének, mint amilyenek a mi rendes bükköseink vagy tölgyerdeink fái, tehát 10-15-20 m magasak, akkor bizony a fák lombjaitól nem látszana meg a víz. Még a tihanyi >Kút< nevezetű 11 méter mély gödröt is eltakarnák a lombok. Ha csakugyan felnőne ez az erdő a tó fenekén, akkor Tihany hegyeiről csak végtelen zöld lombtengert látnánk, mintha nagy síkságot lepne el az erdő." Valóban érdekes helyzet adódna, ha valamilyen módon a medencéből teljesen eltűnne a víz: a siófoki aranypart és a balatonfüredi Tagore-sétány közötti egyenes vonal mentén, annak mintegy a középtáján alig több mint 4 méterrel lenne mélyebb a terep szintje, mint a két partszélen. A két pont közötti távolság kereken 13 km, így a képzeletbeli vonal közepéig átlag 65 cm-t lejtene a térszín kilométerenként. Ha ezen a területen nem erdő nőne, hanem magasra növő növényeket (pl. kukoricát, kendert) termesztenének, akkor ugyancsak síkságot látnánk a tómeder helyén. Lényegében hasonló lenne a tájkép a Balaton három másik medencéjének helyén is. A Balaton egykori, több mint 200 km hosszúságú természetes partvonala mentén a domborzat magassága 2,6 - 332,6 méter közötti a tó víztükre fölött. A legalacsonyabb 107-108 m-es tengerszintfeletti terepalakulatok azonosak Siófok, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód és Balatonfenyves területén az egykori tur- zásgerincen épült műút magasságával. A legmagasabban vannak a Keszthelyihegység Kövestető 444 m-es és Pad-kő 409 m-es, illetve a Badacsony 437 m-es pontjai. A Balaton-felvidék részét képező csopaki Csákány-hegy 327 m, a balatonfüredi Tamás-hegy 317 m és az ugyancsak balatonfüredi Péter-hegy 309 m ma35
