Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton kialakulása

szakirodalomban elfogadottaktól, a pleoökológiai jellemzés pedig nem vág egybe Cserny és társainak (1991) korábban a Tó-24 sz. fúrás rétegsora alapján közölt, az ún. "ökozónák"-ra vonatkozó jellemzésekkel. Ugyancsak megjegyzendő, hogy a paleontológiái adatokból nem lehet egyértelmű határozottsággal következtetni olyan trofitási fokozatokra, amelyek mérőszámokkal behatárolt definicióit a húszadik század második felében alakították ki a tudományos kutatók. A tómedence részek elnevezésével kapcsolatban pedig utalunk arra, hogy azok topográfiailag megfelelőek ugyan, de a szakirodalomban szokásos elnevezésekkel nem azonosak (pl. Siófoki-medence a Keleti-medencével azonos).

Ezek a megjegyzések nem változtatnak Cserny és Nagyné Bodor Elvira (1996) által felvázoltak lényegén; nevezetesen azon, hogy a Balaton a mai formájában a holocén tölgy-bükk vegetációs fázistól kezdve létezik egységes, nyíltvizű tóként és kialakulása során - a természet anyagcseréjétől (anyagkörforgásából) eredően - az emberi tevékenységtől függetlenül (a történelem előtti időkben) eutrofizációs folyamatok zajlottak le benne.

A mai Balaton meder valamennyi fúrással feltárt üledékében a Holocénben képződött régegek jól elkülöníthetők a későglaciális Pleisztocénben képződöttektől, s ez utóbbi üledéksávok a nyugati tórészeken határozottabban képviseltek mint a keleti tórészeken.

A fúrásokkal feltárt üledék holocénkori eredetét illetően már Lóczy (1913) is határozottan állást foglalt amikor a következőket írta:

"... füráspróbák az én mikroszkópom alatt diatomacea tartalmúaknák mutatkoztak... tihanyi és révfülöpi kikötők 1.00-4.20 m közötti mélységéből 1911/12 években mélyített fúrásokból Pantocsek József a Balatonban 356 leírt faj közül 183 fajt és válfajt talált meg és határozott meg rétegek szerint.. biológiai adatai tehát igazolják a 6 méter vízalatti mélységig terjedő balatoni lerakódások holoczén korát, amint ezt a geológiai vizsgálódások meg a chemiai és mechanikai elemzések megállapították."

Az idézetben megjelölt holocén üledék mélységszintje lényegében megegyezik azzal a szinttel, amit Cserny és társai az előzőekben ismertetettek szerint megál- lapitottak. A későbbi rétegvizsgálatokkal a holocén réteg üledéksávjainak részleteit minden bizonnyal egyszer majd pontosítani fogják a kutatók.

A Balaton kialakulásával kapcsolatos földtani-földrajzi kutatások, valamint a tó üledékvizsgálatainak eddig ismertetett eredményei és az ezekkel összefiiggő megállapítások a következőkben foglalhatók össze, illetve egészíthetők ki:

Az 1950-es és az 1960-as években folytatott földrajzi kutatások, az 1948- ban, az 1963-64-ben és az 1981-1986 közötti években a tó medrébe mélyített fúrások üledékanyagainak pollen, illetve aktuálgeológiai vizsgálati eredményei megerősítették Lóczy Lajosnak a Balaton kialakulásáról alkotott véleményét, miszerint a Balaton-tó teknőjének beszakadása a pannóniai rétegekbe nem egyszerre történt és hosszú ideig tartott. Először a pleisztocénkor elején keletkezett tektonikus be31