Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton vízgyűjtőjének települési és gazdasági jellemzői

A vízimalmokat kiszorították a gőzmalmok; sorra létesültek a gőzgépmeghajtású fűrésztelepek, az ezek működtetéséhez szükséges szíjakat előállító bőr- és gépszíj- gyárak. Gépesítették a kő- és agyagbányászást, a mész- és téglagyárakat. Valóra vált az, amit gróf Széchenyi István (1846) fél évszázaddal korábban a "Balatoni gőzhajózás" című röpiratában a következőkben fogalmazott meg:

"A Balaton mostanság egyetlen egy meglehetős hajó, de csak egy tűrhető csónak sincs. Bámuljon-e az ember ezen vagy nevessen, én nem tudom. Lebegjen csak egyszer rajta gőzös: s míg bányászokat fog előidézni a hegyekben és a gőz használatára sürgetendi a gondolkozót, uj életszikrát lövel az egészre és most ugyan kies de mintegy álomban szendergő vidéket olly vidor elevenséggel ruházza fel, miképp egy szebb jövendőnek tavaszkorát fogják a legédesb sejtelmek közt élvezni a Balaton körülti lakosok...Kevés idő múlva ugyanis, miután élénkséget fogott hozni a mai marasmus helyébe, melly crisisen vajmi hamar esnék át az egész vidék, okvetlenül így fogának okoskodni magukban az illetők: Mi mindig csak a Balatonon evezzünk? Ugyan miért ne mennénk hajózható csatorna által legalább Dunára; És mivel nincs nagy, de szinte legkisebb akadály is ezen eszme foganatosítására nézve...fogadni mernék, legott életbe lép a Balaton lecsapolásá- nak rég megpendített terve, mi egy egyúttal, midőn összeköttetésbe hozná Zala, Veszprém és Somogy sajátlagos gazdaságait a Dunával s így Magyarhon legfőb erével, és viszont; más részrül annyira emelné ki e gyönyörű tájt minden mocsáribul és...kies partjait ollyannyira varászlaná lakhatóvá...tán az is felütné közelében lakhelyét, ki eddigelé csak külföldön tudott kivetkezni unalmibul...Nincs arrul bizonyos tudomásom, a Balatont egészen le lehetne-e csapolni; de annyit hiszek, ha lehetne is, bűn volna illyest cselekedni...Ámde kérdem, mit vesztene a Balaton, ha vagy egy öllel lejebb szállíttatnék; Egy kissé keskenyülne, igaz; de ez volna az egész veszteség; minőd más részről szántóföldet nyernének mocsár helyett az illető tulajdonosok; jobb levegőt s ekkép kevesebb hideglelést a parti lakosok; fölötte kellemes helyzeteket nyári lakokra..."

(Kiemelés V.Á.-tól.)

A "Balaton Gőzhajózási Társaság" gőzhajóját a "Kisfaludy”-t 1846. szép- - tember 21-én bocsátották vízre Balatonfüreden, a Duna-Száva-Adria vasútvonalat pedig - mely a Balaton déli partján vezetett végig - 1861-ben nyitották meg A gőzhajózás és a gőzvasút hatása kisugárzott a tóparttól távolabb lévő településekre is azáltal, hogy nagyban javította a közlekedési lehetőségeket az ország más részeivel, ami az áruszállítási kapcsolatok javulása révén a gazdasági tevékenységet élénkítette. A vízgyűjtőn megkezdődött iparosodással egyidőben valóra vált Széchenyinek az az elgondolása is, hogy a Balaton vízszintjének lejjebb szállításával "fölötte kellemes helyzeteket" nyernek a parti tulajdonosok "nyári lakokra", vagyis megkezdődött a partmenti nyaralótelepek építése.

Az iparosodás üteme azonban a századfordulón és az azt követő három évtizedben elmaradt a Dunántúl más részeitől, amiben igen nagy szerepet játszott az, hogy a vízgyűjtő területen - beleértve a Balaton partmenti részeit - egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben érintette a villamosenergia szolgáltatás. A

142