VGI: A Rába folyó országhatár környéki szakaszának környezetbe illő szabályozási terve és modellkísérlete (VGI, Budapest, 1988)
5. Az osztrák Rába szakasz természetbe illő szabályozása, mint természetes modell
42 5.3 A TÁÖBA ILLŐ SZABÁLYOZÁS HATÁSÁNAK MUTATÓI Ha a szabályozáskor mértani alakzaté medreket épitünk ki, megszüntetjük a fenékben és a rézsűknél kialakult mélyedéseket, bögéket, homok- és kavicszátonyokst,kiöblösödéseket,számos halfajta eltűnésével számolhatunk. A meglévő állomány sűrűsége és a biomassza erőteljesen lecsökken. Egy folyómeder sokrétűségére utal a maximális mélységek váIt ozatossága.Ennek mutatója a változatossági szám, az egyes értékek, azaz az 5 inként mért szelvények közötti legnagyobb mélység, és a középértékek közötti eltérések négyzetösszege. Mint az alábbi összeállitásból látható, a Rába természetes állapotú vizfolyásszakasza lényegesen nagyobb maximálmélysé- gek sorozatát mutatja, mint a csatornázott szakasz,amely monoton mederszélességgel és vízmélységgel jellemezhető. A maximálmélységek változatosságának hatása a halállományra: természetes szabályos állapot trapézszelvény Változatossági szám Halfaj ták Halsürüség db/ha Változatossági index 703 18 4986 2,04 85 5 1595 1,246 Különösen kitűnik az összefüggés a maximálmélységek és a halfajták változatossági mutatója között. Ez egy fajtaközösség két jellemzőjéből adódik:- fajták száma- fajták egyenletes eloszlása. A vizsgálat alapjául szolgáló tervrészekből kitűnik, hogy a mederszelvény sokrétűségének megtartása mellett az ökológiailag jelentős vízfelület és parti növényzet is megmarad. A Rába eredeti vonalának megtartása előnyös, mert a jelenlegi mederesés viszonyain sem kellett változtatni. Az eredeti mederben nem szükséges fenéklépcsők épitése, és a halak vonulása zavartalan. Kimondottan pozitiven értékelhető az árapasztók
