VGI: A Rába folyó országhatár környéki szakaszának környezetbe illő szabályozási terve és modellkísérlete (VGI, Budapest, 1988)
4. Környezetkímélő és tájba illeszkedő szabályozás
27 4.3 PARTI ÉS ÁRTÉRI TÁG MINT ÉLETTÉR Minden vizfolyás, folyó, nagyságának megfelelően alakítja ki környezetét, és bár különböző vidékeken folyik ke resztül, mégis kialakul a folyóvölgyre jellemző sajátos karakter. A folyóhoz tartozik a partjai menti völgy, esetleg különböző szintű teraszok és völgyoldalak. A domborzat változása folytán a völgy szélessége változó. A völgy rendszerint ártér, a- mint lehetnek a folyóval összefüggő vagy lezáródott holtágak. Ez utóbbiak emberi beavatkozással jöttek létre, bennük mocsári növények találhatók. A parton a feliszapolódást elösegitö növénysáv /nádas, füzes/ van rendszerint. A völgyfenéken többnyire gyep fejlődik ki, magányos fákkal, bokorcsoportokkal, vagy buja aljnövényzetü ártéri erdőkkel. Melegvérű madarak, vadak, hüllők és gerinctelenek a folyók menti sávokban sokrétűbben keveredve találhatók, mint attól távolabbi helyeken. Az állatokra nagy hatást gyakorol a helyi vegetáció, A vizfolyások mentén élelem, fészkelési és búvóhely van számukra. Az ember által történő beavatkozás ezeket a természetes feltételeket rontja, a parti állatok éppúgy meg- sinylik a beavatkozásokat, mint a viziek. 4.4 A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS KÖRNYEZETBE ILLESZTÉSÉNEK VIZSGÁLATA A települések, mezőgazdasági területek, ipartelepek, közlekedési létesítmények az árvizi elöntésektől megvédendők. A védelmet a töltésépitéssel, a vizfolyás szabályozásával,terüle- ti vízrendezéssel érhetjük el. Mielőtt ilyen beavatkozásokat tervezünk, meg kell vizsgálni melyek azok, amelyek a természetes állapotot és a tájat a legkevésbé sértik. Ellenőrizni kell, hogy az árvizi helyzet javitása passziv védekezéssel megoldható-e? Ebben a megfogalmazásban passziv védelem alatt értendő :
