Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)

1. A hidrológia és a hidraulika alapjai - Hidraulikai alapismeretek

Az előzőekben bemutatott két számításban [(33) és (34) képlet] szereplő felületek, A és A' mást-mást jelentenek, úgymint A - a nyomásmagasság-ábra területe, A' - a vizsgált felület nagysága.

Az eredőerő nagyságának kiszámításán kívül az egyértelmű megadáshoz támadás- vonalát is meg kell határozni. Az erő támadáspontja a vizsgált felületen nem annak súlypontjában van, hanem a nyomásmagasság-test súlypontján megy keresztül.

Egyszerű példánkban, a 75. ábrán láthatóan, tehát nem S, hanem T pontban van az F erő támadáspontja, amely a jelenlegi nyomásmagasság-test súlypontjával (függőleges felületről, és így vízszintes nyomásról lévén szó) azonos magasságban, tehát a h mélység vízfelszíntől mért 2/3-ában és a b szélesség felében van.

A nyomásmagasság-ábra és a nyomóerő felbontható vízszintes és függőleges komponensekre. A vízszintes nyomásmagasság-ábrát a felület függőleges vetületére szerkesztjük. A függőleges ábra a felület és a vízfelszín - vagy annak meghosszabbítása - közötti területet jelenti (16. ábra). A függőleges nyomásmagasság-ábrát a latin eredetű „vertikális” szó nyomán F-vel, a belőle származó eredőerőt K-vel, míg a vízszintes ábrát a görög-latin eredetű „horizontális” szó nyomán 7/-val, a belőle származó eredőt //-val jelöljük, míg a korábban ismertetett, ún. eredőábrákat a szintén latin eredetű „rezultáns” szó nyomán 7?-el jelöljük.

A 14. ábra példáját a ferde sík felületet ily módon felbontva a 77. ábra mutatja.

16. ábra. Vízszintes és függőleges nyomasmagasság-ábrák

(37)

Y h2

H=2 (N/m)'

(38)

69