Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
1. A hidrológia és a hidraulika alapjai - Hidrológiai alapismeretek
Felszíni vizek A felszínen igen változatos tonnában megjelenő vizek közül a vízfolyásokkal és a tavakkal foglalkozunk részletesebben. A mocsarak, lápok elsősorban a múlt században végrehajtott lecsapolási és vízrendezési munkálatok következtében ma már csak kevés helyen fordulnak elő. Nem kétséges azonban, hogy ezeknek a megmaradó vizenyős területeknek egyes esetekben - pl. a vizek tisztaságának megőrzésében, a vízi életterek fenntartásában - számottevő szerepük van. A vízfolyások A vízfolyás és vízgyűjtője A vízfolyások a medrükben levonuló vizeket a tér egy adott, általában egyértelműen körbehatárolható részéről gyűjtik össze. Ez a vízgyűjtő. A vízfolyás egy kijelölt pontjához (szelvényéhez) tartozó vízgyűjtő tehát az a térrész, ahonnan az adott pontig a csapadék lefolyást adó hányada felszíni vagy felszín alatti összegyülekezéssel eljut. A felszíni összegyülekezéssel átfogott térrész a felszíni, a felszín alatti összegyülekezéssel átfogott térrész & felszín alatti vízgyűjtő. A kettő helyszínraj zilag nem minden esetben azonos, a felszíni és a felszín alatti vízgyűjtő különösen kisebb, de geológiai- lag igen változatos vízgyűjtők esetén térhet el jelentősen egymástól. A vízfolyás mentén haladva a vízgyűjtő terület növekszik. Ahol a vízfolyás mellékvízfolyást vesz fel, a növekmény ugrásszerű. A vízgyűjtőket egymástól a vízválasztók határolják el. A vízgyűjtő természetföldrajzi adottságai - domborzata, geológiai felépítése, talaja, növényzete továbbá a területhasználatok jellege vízgyűjtőnként erősen változik és az ugyancsak vízgyűjtőnként változó éghajlati adottságok meghatározó szerepe mellett jelentősen befolyásolja a lefolyás és az összegyülekezés folyamatát, a vízgyűjtő vízrajzi arculatát. A domborzati adottságok közül a felszín esésviszonyainak lehet jelentősebb hatása a lefolyásra. Az esés növekedésével a csapadék felszíni lefolyást adó hányada, míg csökkenésével a csapadék talajba szivárgó hányada növekszik. A domborzati viszonyok a felszíni vizek terepi összegyülekezését is számottevően befolyásolják. Síkvidéki területeken a viszonylag lassú összegyülekezés során a vizek ideiglenes felszíni tározódása, valamint a talajba szivárgó csapadék tározódása növeli a párolgás lehetőségét. A domborzati adottságok - egyébként azonos természetes vízellátottság mellett is - alapvetően befolyásolják a vizek megjelenési formáit, adott táj vízrajzi arculatát. A nagy esésű hegy- és dombvidéki területek a vízfolyások, a kisebb esésű, síkvidéki területek a viszonylag nagy felületű állóvizek kialakulásának kedveznek. A vízgyűjtők geológiai felépítése elsősorban a felszín alatti vizekre van hatással, de befolyásolja a felszíni és felszín alatti vizek kapcsolatát is. A jó vízáteresztő képességű, laza üledékekbe vagy repedezett kőzetekbe ágyazódott vízfolyások jelentős vízutánpótlást kaphatnak a kőzetekben tározódott vizekből. Igen jelentős a karszt hatása. Különösen fedetlen karsztokon a lehulló csapadék nagy része a felszín alá 45
