Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
1. A hidrológia és a hidraulika alapjai - Hidrológiai alapismeretek
alakú, ahol/a mindenkori pillanatnyi beszivárgási intenzitás, fmM a száraz talajra jellemző kezdeti (maximális) beszivárgási intenzitás, /min az átázott felületű talaj beszivárgása, k a talajtípustól függő paraméter, t az idő, e a természetes logaritmus alapja. A kezdeti beszivárgás a talaj víznyelőképességétől, az átázott felületű talaj beszivárgása a talaj hidraulikus vezetőképességétől (áteresztőképességétől) függ. A talajoknak* ezek a tulajdonságai talajtípusonként erősen változnak és teszik igen változatossá a beszivárgás folyamatát eltérő talajú területeken, vízgyűjtőkben. A beszivárgás pillanatnyi intenzitása függ a talaj mindenkori nedvességtartalmától, továbbá a csapadék pillanatnyi intenzitásától is. Ha a csapadék pillanatnyi intenzitása meghaladja a talaj beszivárgási intenzitását, a csapadék csak részben szivárog a talajba, részben ideiglenes felszíni vízborítást okoz vagy megindul a felszíni lefolyás. A csapadék megszűntével a beszivárgás is megszűnik. A kapilláris pómsokban a víz talajnedvességként visszamarad. A gravitációs pólusokból a víz kiszivárog és a helyet levegő foglalja el. Adott esetben a leszivárgó víz eljut a talajvízig és azt táplálja. A talajvízig lejutott víz mögött kiürülő gravitációs pórustereket levegő tölti ki, ezért a talajvíz maga is közvetlenül érintkezik a levegővel, azaz a talajvíz színén légköri nyomás uralkodik. Az ilyen vízfelszínt freatikus vízfelszínnek is nevezik (Szalui, 1984). A csapadék, illetve a beszivárgás megszűntével elkezdődik a talajban visszatartott nedvesség párolgása. A párolgás a talaj felső, felszínhez közeli rétegében indul meg, miközben az alatta levő rétegekben tovább folytatódhat a korábbi beszivárgásból átnedvesedett zóna lefelé mozgása. Újabb csapadék újabb beszivárgást és átnedvesedé- si folyamatot indíthat el. Mivel a csapadékok egymást véletlenül követik, ez a talaj- nedvesség igen változatos, mérésekkel alig követhető eloszlását eredményezheti a talajszelvényekben. 38 5. ábra. A beszivárgási görbe
