Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)

4. Mezőgazdasági vízhasznosítás - Az öntözés

Az öntözőberendezések. Erdészeti csemetekertek vízellátására legalkalmasabb az esőztető öntözés. A szivattyú teljesítményét az egyszeri maximális vízmennyiség és az öntözési idő függvényében kell megválasztani. A vízvezetésre jól bevált a 87 és 130 mm átmérőjű gyorskapcsolású alumíniumcső. A szórófejeknek több típusa van, pl. a Tisza I., Tisza II., T-45, T-22 stb. A szórófejek megválasztásakor az egyes fizikai talajtípusok víznyelési sebessége az irányadó.

Fóliaházakban vagy fóliaház nélküli hidegágyakban permetező öntözést használunk. Az ágyások fölött vízszintesen elhelyezett 20-30 mm átmérőjű PVC csöveken 120-150 cm-enként lyukakat fúrunk. Ezekben helyezzük el a különböző típusú szórófejeket.

Az ágyások fölé elhelyezett öntözőcső végén leürítőszelepnek kell lennie, hogy a nyomáscsökkenés miatt az öntözés befejeztével a szórófejek alatt ne keletkezzenek csepegési károk.

A különböző típusú szórófejeket a fúvóka színével jelzik. Legkisebb a vízszállítása a fehér színűnek, legnagyobb a kéknek.

Különös gondot kell fordítani a víz mechanikai szűrésére vagy ülepítésére. A homoktól, iszaptól eltömődött szórófejek tisztítása jelentős időkiesést okoz.

Különleges célú öntözések a csemetekertekben. Trágyázó öntözés. A különleges célú öntözések közül legfontosabb a trágyázó öntözés.

Ilyenkor a szivattyú után műtrágya-adagoló és -keverő berendezést szerelünk. Ennek segítségével a folyékony műtrágya megfelelő százalékos arányban az öntözővízzel együtt is adagolható. A tápanyag-utánpótlásnak a tenyészidőszak alatt alárendelt szerepe van, ha az üzemtervekben előírtak szerint végezzük a talajművelést, a vetésforgót és az alaptrágyázást, esetenként azonban szükség lehet rá, főként a nitrogénműtrágyázásra.

Ha a hajtások növekedése az öntözés ellenére sem kielégítő, akkor nitrogén 0,015%-os oldatával kell öntözni úgy, hogy 1 ha-ra kb. 30 kg hatóanyag jusson. (Ez pl. egy 20 mm-es öntözéssel valósul meg).

Ha pedig a levelek színe nyomelem-hiányt mutatna, akkor 0,2-0,5%-os Wuxal vagy 0,3%-os Plántán vagy más levéltrágyával permetezzünk. Ezekből csak annyi kell, amennyi a leveleket benedvesíti, ezért permetezővel juttassuk ki.

Frissítő öntözés. Frissítő öntözésre a napnak azokban a szakaszaiban van szükség, amikor a magas hőmérséklettel a levegő alacsony páratartalma jár együtt. Ezzel részben növeljük a páratartalmat, részben átmenetileg lehűtjük a túlságosan átmelegedett növényi részeket is. A kiadott víz mindössze 1-2 mm.

Fagyvédelmi öntözés. A fagyvédelmi öntözést akkor kell elkezdeni, ha a hőmérséklet fagypont alá süllyed. A módszer azon alapszik, hogy minden kilogramm fa- gyásban lévő víz 335 kJ (80 kcal) hőt ad át a környezetének. A vékony rétegű jég, amely a növény felületén képződik, átmenetileg megvédi azt. Az öntözést addig kell folytatni, amíg a hőmérséklet 0 °C fölé nem emelkedik. Az öntözés intenzitása 2-3 mm/óra, tehát csak hidegágyak öntözésére, permetező öntözőberendezések esetén jöhet szóba.

Erősebb szélben hatástalan. Nagyon óvatosan kell alkalmazni, mert az egyenlőtlen vízeloszlás, a nagy jégtömbök törési károkat okozhatnak.

296