Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
4. Mezőgazdasági vízhasznosítás - Az öntözés
majd a holtvíztartalom (HV) elérésekor a transzspiráció és a nettó szárazanyagképzés megszűnik, a növény kiszárad. A légköri aszály oka nem a talajnedvesség elégtelensége, hanem a növényt körülvevő levegő nagyfokú telítettségi hiánya, ami egyre nagyobb mértékű párologtatásra készteti a növényt, az utánpótlást azonban nem képes kiegyenlíteni a növény vízszállító kapacitása, hiába van jelen a talajban elegendő víz. A nagy páraéhség kialakulásához a párafelvevő zóna alacsony relatív páratartalma mellett hozzájárni a meleg, száraz szél is, ami fokozza az aszályos helyzet súlyosságát. A beharangozott légköri fölmelegedés is a légköri aszály előfordulásának fokozódó veszélyességét vonná maga után a Kárpát-medencében. Fiziológiai aszályról akkor beszélünk, ha a növény vízhiánya a gyökérzóna és a transzspirációs zóna nagy hőmérséklet-különbsége miatt, a gyökér vízfelvételi zavaraként jön létre. Voltaképpen nem „igazi aszály”, mert nem valóságos vízhiány az ok, hanem a talajhőmérséklet a fő korlátozó tényező, amely a növény számára ezt a „relatív vízhiányos” helyzetet előidézi, amit fiziológiailag nem képes a növény kivédeni. Az aszály, illetve az aszályos helyzet számszerűsítésével többen próbálkoztak. A meteorológusok leginkább a szárazsági (ariditási) index értékszámával fejezik ki az aszályt okozó száraz időszakot, amely a potenciális párologtatóképesség (PE) és a csapadék (P) hányadosa: ARI = PE P ' (109) A PE értéke a következő összefüggés segítségével számítható: PE = a + bT+cT2, (110) ahol: T = a havi középhőmérséklet, a, h és c — területi konstansok. Lényegében a hidrológusok szemléletét tükrözi a Páljai (1992) féle aszályossági index, amelynek nagyobb értékei a helyzet súlyosságát fejezik ki: PAI = /fv~vi" 100, (111) ^x-vm ahol: t = a tárgyév áprilistól augusztus végéig teijedő időszak átlaghőmérséklete, (°C), P = a megelőző év októberétől a tárgyév augusztusának végéig terjedő időszak súlyozott csapadékösszege; a havi csapadékösszegeket súlyozó szorzók a következők: októberben 0,1, novemberben 0,4, decembertől áprilisig 0,5, májusban 0,8, júniusban 1,2, júliusban 1,6, augusztusban 0,9, (mm). A tapasztalatok és a próbaszámítások nyomán kialakult az összefüggés korrigált változata: PAI* =klkpkgtvPAI, (112) 274
