Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
3. Vízkárelhárítás - Az árvízvédelem
szennyezések között egyre több toxikus anyag is van, amelyek a holtágak iszapjában idővel feldúsulhatnak és az iszap hasznosítását korlátozhatják, vagy — szélső esetben - meg is akadályozhatják. Erre való tekintettel kotrás előtt meg kell vizsgálni az iszap sótartalmát, sóösszetételét, nehézfém-tartalmát és szerves szennyezőanyagtartalmát, annak eldöntésére, hogy van-e az iszapban a megengedhetőnél több káros só vagy potenciálisan mérgező anyag. Összehasonlításul a szennyvizek, illetve a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítására kialakított határértékeket kell alapul venni, az MI-08-1735/1990 sz. ágazati műszaki irányelv adatait és útmutatásait alkalmazva erre a feladatra. Bakteriológiailag a holtágak iszapja rendszerint az egészségügyi korlátozás nélkül hasznosítható anyagok közé tartozik, hacsak nem vezetnek rendszeresen jelentős mennyiségű fekáliás szennyvizet az adott holtágba. Ilyen esetben higiénés bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatokkal kell kimutatni az iszap esetleges fertőzöttségét, és ha ez pozitív, az iszap mezőgazdasági hasznosításakor be kell tartani a hasonló szennyezettségű szennyvizek, illetve szennyvíziszapok mező- gazdasági hasznosításával és elhelyezésével kapcsolatos egészségügyi előírásokat, amelyeket az említett műszaki irányelv tartalmaz. Irodalom Bognár Gy. (szerk., 1989): Vízfolyások környezetbe illeszkedő szabályozása. VITUKI, Budapest Csermák B. (1985): Hegy- és dombvidéki vízrendezés hidrológiai kérdései. VMGT 157. VGI, Budapest Erödi B. et al. (1965): Talajvédő gazdálkodás hegy- és dombvidéken. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Fehér F.—Horváth J.—Ondruss L. (1986): Területi vízrendezés. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Godu P. (1991): Folyószabályozás, tószabályozás, árvízvédelem, ármentesítés. Typotex Kft, Budapest KaUczkct L. (1989): Gondolatok a vízrendezés ás a tájvédelem problémáiról. Hidrológiai Közlöny 69 évf. 6. sz., 352-361 p. KaUczka L. (1991): Belterületi vízrendezés dombvidéken. Hidrológiai Közlöny 5. sz., 263-268 p. Kerényi A. (1991): Talajerózió. Akadémiai Kiadó, Budapest Keresztesi B. (1968): Magyar erdők (Jóléti erdőgazdálkodás). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Kiss K—Oroszlány I.-Vajda I. (1981): Gazdálkodás belvizes területeken. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Kovács Gy. (1978): A síkvidéki vízrendezés és tározás alapelveínek korszerűsítése. Vízügyi Közlemények 2. füzet, 208-233 p. LiptükF. (1980): Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezések. Tankönyvkiadó, Budapest Madarassy L. (1989): Vízrendezés. Typotex Kft., Budapest Madarassy L. (1989): Vízrendezés, a talaj víztelenítése. Tervezési és méretezési segédkönyv. Magánykiadvány, Budapest Madarassy L. (1993): Vízrendezés IV. éves hallgatók részére, II. rész. Jegyzet a Mezőgazdasági vízépítés tantárgyhoz. BME, Budapest Madas A. (1981): Az erdőgazdálkodás hatása és jelentősége az árvizek kialakulására. Erdő és víz c. munkaértekezlet (1980, Sopron) kiadványa. MTA VEAB, Veszprém Markó I. (szerk., 1986): Települések csatornázási és vízrendezési zsebkönyve. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Mértékadó fajlagos belvízhozam meghatározása. MT10-451/86 266
