Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
2. A vízgazdálkodás alapjai - Vizeink minősége, vízminőség-védelem, vízminőség-gazdálkodás
potának ellenőrzését. Az évente több tízezres nagyságrendet jelentő adatmennyiséget gépi adathordozókon tárolják és számítógépek segítségével értékelik. A felszíni vizek minőségének értékeléséhez a mutatókat a következő csoportokba sorolhatjuk:- az oxigénháztartás mutatói: oldott oxigén, oxigén-telítettség, oxigén-fogyasztás (BOl, KOI érték);- az ásványi anyagok komponensei: klorid, szulfát, összes keménység, Ca, Mg, összes oldott anyag;- a különleges mutatók: ammónia-ammónium, nitrit, nitrát, pH, Fe, Mn, fenolok, detergensek, cianidok, olajok, szervetlen és szerves toxikus anyagok. A víz minőségét az egyes csoportokba tartozó paraméterek adott mintából meghatározott értékeinek a társadalmi igényeket kifejező vízminőségi követelményrendszer értékszámaihoz, illetve a rendeletileg (hatóságilag) megszabott határértékekhez való hasonlítással állapítják meg, és sorolják vízminőségi osztályokba. Régebben a felsorolt három komponens-csoport alapján, csoportonként minősítették a vizet, azt a vízminőséget ábrázoló térképeken külön tüntették föl, és az összevontan a három csoportban elért eredmények alapján minősítették. Újabban ezeket a komponenseket négy csoportba osztják és a csoportonként megadott határértékekhez viszonyítják a mért adatokat. A vízminőségi osztályba sorolás alapelveként általában az érvényesül, hogy- az I. osztályba („tiszta”, jó minőségű víz) sorolható a víz, ha a vizsgálati eredményeknek legalább 80%-a az I. osztály, 95%-a pedig a II. osztály felső határértékeit nem haladja meg; ebben az esetben a felszíni folyóvíz egyszerű víztisztítási módszerek alkalmazásával a vízhasználatok mindegyikének vízminőségi igényeit, valamint az ökológiai követelményeket kielégíti;- a II. osztályba („közepes”, illetve kissé szennyezett víz) sorolható a víz, ha az értékelt vízminőségi összetevők vizsgálati eredményeinek legalább 80%-a az 1. és a II. osztályba tartozik; ilyenkor a felszíni víz csak bonyolultabb víztisztítási technológiák alkalmazásával felel meg a vízhasználati követelményeknek és az ökológiai rendszerre káros hatást nem gyakorol;- a III. osztályba (szennyezett víz) kell sorolni a vizet, ha a 11. osztályra vonatkozó feltételek nem teljesülnek; ilyen esetben a folyóvíz műszakilag bonyolultabb víztisztítási technológiák alkalmazásával sem elégíti ki a vízhasználati követelményeket és az ökológiai rendszer is károsodik;- A IV. vízminőségi osztályba tulajdonképpen a szennyvizek, illetve a nagymértékben elszennyeződött vízfolyások, vízfolyás-szakaszok tartoznak. A vízminőségi követelményrendszer voltaképpen olyan határérték-rendszert jelent, amely figyelembe veszi mind a vízi ökológiai rendszer viszonylagos stabilitásának (környezetvédelem), mind az egyes fontosabb vízhasználatoknak - így az ivó- vízellátásnak, az öntözésnek, a halászati vízhasználatnak, az ipari vízellátásnak - a vízminőséggel szemben támasztott igényeit, ezáltal kielégítően egységes vízminősítést tesz lehetővé. A követelményrendszer integrált adataira mutat be példát Katona, 1984 nyomán a 8. táblázat, amely az egyszerű vízkezelés hatását is bekalkulálva ha124
