Végváriné Bede Ildikó: Alapadatok a mélybarázdás öntözés tervezéséhez (VITUKI, Budapest, 1970)

A vizsgálatok indoklása és célja

A tervezéssel foglalkozó szakemberek előtt nyilvánvaló, hogy a szántóföldi öntözőtelepek tervezésénél az egyik leglényegesebb alapadat az öntözőelemek hossza és az öntözőelemekbe adagolandó vízhozam. Az elemek lehetséges hossza ugyanis egyértelműen meghatározza az utolsóren —

dü öntözővizelosztó elemek —ideiglenes csatornák vagy tömlők--helyét a táblán belül;másrészrő

l az öntözőelemekbe adagolandó vízhozam szabja meg az ideiglenes csatornák vagy tömlők szükséges vízszállítását. így természetes, hogy az öntözőtelep valamennyi csatornájának helyes méretezéséhez és vonalvezetésének célszerű kialakításához nélkülözhetetlen az öntözőelemek hosz- szának és az adagolandó vízhozamnak az ismerete.

Az adagolandó vízhozam az öntözőelem kialakítása mellett elsősorban az esésviszonyoktól függ. Az öntözőelemek hosszát viszont az esésviszonyok mellett, döntő mértékben a talaj szivárgási intenzitása határozza meg olymódon, hogy a szivárgási intenzitás növekedésével az elemek célszerű hossza csökken.

Szántóföldi öntözőtelepek létesítésére általában tereprendezett területeken kerül sor. A tereprendezés pontossága, gyakorlati megfigyelések szerint, a hazánkban jelenleg alkalmazott tereprendezési eljárás mellett +5 cm. így természetes, hogy az eddig gyakorlatban használatos o,lo-o,15 m mélységű barázdákkal nehezen valósítható meg az öntözendő talaj egyenletes vízellátása, az öntözővíz általában nem vezethető végig a barázdában.

E hiányosságokat feltétlenül kiküszöböli az eddiginél mélyebb barázdák alkalmazása. Az e- gyenletes vizelosztáshoz szükséges barázdamélységet viszont a következő gondolatmenettel lehet meghatározni»

1. a barázdában kialakuló viszin kerüljön a barázda mentén előforduló legmélyebb tereppont alá, s itt is meglegyen a feltétlenül szükséges o,o5 m-es biztonság. így a barázda vizszine a tereprendezéssel előállított elméleti terepszint alatt o,lo m-re kell legyen;

2. másrészről, a mélybarázda vizszállitó keresztmetszete legalább megegyezzék az eddig alkalmazott barázdákéval. így a szükséges vízmagasság o,15 m.

E két értékből adódóan a barázda szükséges mélysége o,25 m lesz.

Meg kell említeni, hogy szintén ilyen mélységű barázdákat alkalmaz már ma is néhány öntözőüzemünk, például a Csorbái Állami Gazdaság Ll., 2] , az úgynevezett bakhátas öntözésnél. A Debreceni Agrártudományi Főiskola Kövénytermesztési Tanszékén is o,25 m-es barázdákkal folynak az üzemi méretű kísérletek. Ezek a barázdás öntözés fejlesztése érdekében történt —és a barázda mélysége szempontjából kedvező eredménnyel zárult— kezdeményezések is alátámasztják tehát az előzőekben számított barázdamélység helyességét.

A szükséges barázdamélység meghatározása után a következő feladat a szükséges barázdahosz- Bzak megállapítása. Ennek érdekében vezessük be a következő jelöléseket:

a barázda vizszállitáBa 3. (l/s)

a barázdatávolság 1 (m)

a barázdahossz L (m)

az adagolandó öntözővíz mennyisége n (l/m2)

az öntözés ideje 2. Cs)

legyen ezen kivül a barázda első méterén a T idő alatt beszivárgó öntözővíz átlagos szivárgási intenzitása i^ (l/s.m)

Helyesen végrehajtott öntözés során a barázda első méterén a T idő alatt beszivárgó viz-