Vaskó László: Vízépítési szerkezetek II. Példatár (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
II. VASBETON KERESZTMETSZETEK MÉRETEZÉSE
A számításhoz szükséges keresztmetszeti vázlatot a 1X77'. c. ábra tünteti fel. A keresztmetszet méreteit minden irányban 0,5 cm-rel csökkenteni kell, a kiviteli pontatlanság figyelembevételére . A húzott acélbetétek és a nyomott szélső szál távolságának meghatározásához 1,5 cm betontakarást, a 0,6 cm kengyelát- méröt, 0,8 cm fél acélátmérőt kell még levonnunk. h = 30 - (2 . 0,5 + 1,5 + 0,6 + 0,8) = 26 cm 2 AeQ = 0,03 . 26 + 0,01 26 = 3,5 cm Aet = 0,04 (§|g) 26 = 10,85 cm a mértékadó külpontosság: eM = 3,5 + 10,85 = 14,35 cm. Ezután meghatározzuk a keresztmetszet adatait: F. = F,, + n . F' = 29 . 44 + 10 . 2,0 . 10 = 1476 cm2 i bt a 3 3 = 441^ 29-- + 4 . 2,0 . 11,52 . 2 = 89 500 + 2110 = = 91 610 cm4 K 91 610 14,5 6320 cm 3 Külpontosán nyomott keresztmetszetben a keletkező feszültségek a képletből határozhatók meg. A feszültség képletébe a határfeszültségeket /előjelesen/, valamint a mértékadó erő helyére a határerőt helyettesitjük. A keletkező nyomatékot Pjj .. ej^ értékkel vesszük számításba. A nyomó és huzó határfeszültség függvényében természetesen két határerőt fogunk kapni, amelyek közül a kisebbik lesz mértékadó. _ K PH PH • eM ÜbH F. l K <5 = - bhH PH , PH • eM F. l K- 37 -
