Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
2. Dr. Ördögh Vince: Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása
2. Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása A Daphnia-tiszta vízállapot arra utal, hogy a népesítés nem volt elegendő, vagy a halak száma jelentősen csökkent a tóban. Ennek oka lehetett a lassú, de folyamatos elhullás, ragadozók vagy madarak általi kifalás stb. Másrészről ez az állapot óvatosságra int, mert a csekély fotoszintézis és a zooplank- tonok jelentős légzése miatt 02-hiány alakulhat ki. Szélsőséges esetben még a Daphniák planktonhálóval való kiszűrése és más tavakba való átvitele, esetleg vegyszeres ritkítása is javasolható. 2.2.6. Rovarlárvák A szúnyogok (Chironomus-fajok) életük nagyobb részét lárvaalakjában a vízben töltik. A kifejlett imágó azonban mindig elhagyja a vizet és gyakran a víz felett folytatja táncát. A lárvák az üledék felszínére épített lakócsőben élnek. Színük a fajtól függően eltérő, a sötétvöröstől a méregzöldig változhat. Nálunk az előbbiek a gyakoriak. Táplálékukat szűréssel vagy az aljzathoz tapadt szerves anyag eltávolításával szerzik meg. Szinte kizárólag algákkal táplálkoznak. Testük ritmikus mozgásával vízáramot keltenek a lakócsőben, így a naponta kiülepedett és többnyire elpusztult algáknak akár a 10%- át is elfogyaszthatják. Intenzív táplálkozásukhoz és szaporodásukhoz oxigénben gazdag üledékre van szükségük. Kiváló haltáplálék szervezetek. Lényegesen nagyobbak a szitakötők lárvái, amelyek életük nagy részét szintén a vízben töltik. A nagy és a kis szitakötők lárváinál a test végén lévő úszást segítő képletek száma eltérő, az előbbieknél 5, az utóbbiaknál pedig 3. A nagy szitakötők a hátrafelé hirtelen kilövellt viz révén rakétaszerűén mozognak előre. Ragadozó életmódot folytatnak. Zsákmányaik közé tartoznak a kisrákok, kisebb rovarlárvák, de béka- és halivadékot is képesek elpusztítani és elfogyasztani. Speciálisan kialakult fogószervükkel villámgyorsan fogják el áldozatukat. A végső vedlés előtt álló lárvák felmásznak a vízből kiemelkedő növényekre, és itt változnak át kifejlett szitakötővé. A szitakötők közül főleg a nagytestűek nyújtanak rendkívüli látványt, amint egy harci helikopterhez hasonlóan megtámadják és megragadják áldozatukat, a kisebb repülő rovarokat. A szitakötők változatos színükkel nem csupán szemet gyönyörködtetnek, hanem ritkítják a tó környékén élő számos rovart is. A víz felszínén „szaladgáló” molnárpoloskák (népies nevükön vízipókok) az itt található apróbb állatokkal táplálkoznak. A víz felületi feszültsége teszi számukra lehetővé azt, hogy négy pókszerü lábukkal sebesen szaladjanak a víz felszínén. A hanyattúszó poloskák csupán levegővételre jönnek a víz felszínére, zsákmányukat a vízfelszín alatt fogják. Erős evezőlábaikkal gyorsan és ügyesen mozognak a vízben. A levegőt a hasuk alatti szőrök között tárolják. Kisebb rovarokat, de béka- és halivadékokat is el tudnak fogni. Mind a 71
