Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
2. Dr. Ördögh Vince: Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása
TÓÉPÍTÉS 2.1.8. Szerves szén A vízi ökoszisztémákban előforduló szerves szén két részre osztható: a vízben oldott szerves szénre, valamint az élettelen és az élő lebegő anyagok- ban/szervezetekben lévő szerves szénre. A kettő együtt adja a vízben található összes szerves szenet. Módszertani okok miatt az élő és az élettelen lebegő részecskék szerves szene nem választható szét. A kettőt együtt összes formált (partikulált) szénnek nevezzük. Az élettelen lebegő részecskékhez kötött szerves szén (detritusz) általában az elpusztult élő szervezetekből és a felkeveredett üledékből származik, amihez halastavakban jelentős adalék a halak ürüléke, a kijuttatott szerves trágya és az el nem fogyasztott takarmány. A detritusz a szűrő zooplankton szervezetek és halak közvetlen tápláléka, amivel legalább egy ideig át tudják vészelni a fitoplankton hiányát. A detrituszt szervesanyag-forrásként felhasználó mikroszervezetek részint C02-dal gazdagítják a vizet, részint a detritusz egy részét élő lebegő részecskévé alakítva, fehérjében gazdagabb táplálékul szolgálnak a szűrő szervezeteknek. Az élő lebegő részecskékhez kötött szerves szén a bakterioplankton, a zooplankton és a fitoplankton szervezetekben található. Az oldott szerves szén az elhalt élő szervezetek bomlásakor kerül a vízbe, de tartalmazza az élő szervezetek által a környezetbe kibocsátott szerves anyagokat is. A partikulált, az oldott és az összes szerves anyag a megfelelően előkészített minta kémiai oxigénigényével (KOI) mérhető. A KOI mérhető savas ká- lium-permanganáttal (KMn04) és savas kálium-bikromáttal (K2Cr207). Az eredeti, szüretien minta KOIMn-értéke a könnyen elbontható, míg a KOICr- értéke az összes szerves szén szén-dioxidra és vízre történő elbontásához szükséges oxigén koncentrációját jelenti. Az 02-hiány előrejelzésére alkalmas egyszerű megoldás a könnyen elbontható szerves szén mérése. A KOIMn értéke ugyan nagyobb, mint a ténylegesen várható éjszakai oxigénfogyasztás, mégis jó becslést tesz lehetővé. A szerves szén mikrobiális bontása során felhasznált oxigén mennyisége a biokémiai oxigénigénnyel (BŐI) mérhető. Az éjszakai 02-hiány előrejelzésére ez lenne a legértékesebb adat, de a szabvány módszer 5 napos inkubálá- si ideje miatt használatának nincs gyakorlati jelentősége. Jó termelőképességű halastavakban a manapság beszerezhető BOI-palackokkal viszont már rö- videbb idő alatt is nyerhető eredmény. A szerves anyagokból aerob bomláskor teljes egészében C02 képződik, anaerob bomláskor pedig 50-50%-ban C02 és metán. Az anaerob mikrobiális bomlás a tavak oxigénben szegény alsó hideg vízrétegében és főleg az üledékében megy végbe. A metán (CH4) az üledékben felhalmozódik, és légnyomásváltozás vagy az üledék mechanikai mozgatása során gázbuborékok alak54
