Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
2. Dr. Ördögh Vince: Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása
TÓÉPÍTÉS 2.1. A vízi ökoszisztéma élettelen környezeti tényezői A vízi szervezeteket körülvevő élettelen környezet fizikai és kémiai paraméterekkel jellemezhető. A fizikai környezethez sorolható a fény, a hőmérséklet és a vízmozgás. A tavak működését leginkább befolyásoló kémiai környezethez tartozik a víz ionösszetétele, a növényi tápelemek közül a különböző nitrogén-, foszfor- és szénformák, az oldott gázok közül pedig az oxigén, a szén-dioxid, az ammónia, a kénhidrogén és a metán. 2.1.1. Fény A földfelszínt érő elektromágneses sugárzás különböző hullámhosszúságú sugarakból áll. Az összes sugárzó energiának kb. 55%-a látható fény, amit a zöld növények hasznosítani képesek. A vízfelszínre jutó fénynek azonban nálunk csupán mintegy 3-14%-a tud behatolni a víztestbe, a többi visszaverődik a felszínről. A vízbe hatoló fény spektrális összetétele lefelé haladva változik, intenzitása pedig csökken. Tiszta vízben a felszíni egyméteres rétegen áthaladó fénynek mintegy fele hővé alakul át. A hosszabb - vörös és narancs - és a rövidebb - ultraibolya és ibolya - hullámhosszú fényt gyorsabban elnyeli a víz, így elsősorban ezek járulnak hozzá a víz felmelegedéséhez. A víz színét a nem elnyelt hullámhosszú fény és a fényelnyelést befolyásoló lebegő anyagok határozzák meg. A zavarosság a víz fényáteresztő képességének a csökkenését jelenti, ami a különböző méretű lebegő részecskékkel magyarázható. Halastavakban a víz zavarosságát és színét agyagkolloidok, a bomló növényzetből származó kolloidális szerves anyagok és a fítoplankton okozhatja. Általában elfogadott, hogy a fotoszintézis és a légzés azonos abban a vízmélységben, ahol a vízfelszínt elérő fénynek már csupán 1%-a mérhető. Ez az úgynevezett kompenzációs réteg, ami fölött a jól megvilágított (eufoti- kus), alatta pedig a nem kellően megvilágított (afotikus) réteg található. Az eufotikus réteg becslésére alkalmas Secchi-korong 20 cm átmérőjű súlyozott korong, amelynek a felső lapja négy részre osztott és váltakozva feketére és fehérre festett. A Secchi-átlátszóság annak a két vízmélységnek az átlagát jelenti, amelynél a korong felülről nézve eltűnik, majd újra láthatóvá válik. Mérsékelt égövön hozzávetőleg a Secchi-átlátszóság kétszeresénél van a kompenzációs réteg, amely alatt már nincs nettó fotoszintézis, vagyis nettó szervesanyag- és oxigéntermelés. Gyakorlati útmutató Dísztavak: Ideális esetben a víz fenékig átlátszó, nem zavaros és algák okozta vízszíneződés sem figyelhető meg. Ehhez szükséges: (1) a kavicságyra üle44
