Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
1. Dr. Váradi László: Dísztavak és háztáji horgásztavak tervezése és építése
1. Dísztavak és háztáji horgásztavak tervezése és építése 1.4.6. Különleges vizek Olyan vízterületeket sorolunk ebbe a típusba, amelyek valamilyen specialitásuk révén kiemelkednek a többiek közül. Ez a különlegesség leggyakrabban kerti díszítési célokat szolgál, vagy látványossá teszi a kis tavunkat. Ide sorolhatók a napjainkban egyre gyakrabban alkalmazott kerti „források” és „patakok” is. Itt a dísztóból kiemelt víz a külső szűrőben megtisztul, majd egy föld alá rejtett csővezetéken a kert távolabbi, de magasabb pontján egy mesterségesen kialakított „forrásként” jut a felszínre. Innen egyszerű gravitációval egy fóliával burkolt, esztétikusán kiépített, benövényesített patakmedren keresztül csobog vissza a dísztóba, amit a torkolati ponton egy mesterséges vízesés tehet még látványosabbá. Figyeljünk arra, hogy a nagy vízterület és a csobogók jelentős párologtató felszínt képeznek, ezért rendszeres vízutánpótlásra van szükség. Szintén fontos lehet a nagy, kertet áthálózó vízrendszer fokozott szennyeződése. Ha lehet, úgy alakítsuk ki patakunkat, hogy a partját ne lehessen megközelíteni (parti növények beültetése), de például egy hídon keresztül élvezhetővé váljon a látvány. A másik ilyen különleges tónál egy beépített „ablakkal” tehetjük lehetővé a halak víz alatti tevékenységének gyakorlatilag háromdimenziós megfigyelését. A szerző (Dr. Váradi László 28/480-589) által kidolgozott technológia szerint a SICOFOL REMATER Kft. (Tel: 309/645-682) által gyártott fóliaburkolatba keretes üveglap, illetve átlátszó polikarbonát-lemez illeszkedik. 1.5. A tavak előkészítése A mesterségesen létrehozott és feltöltött tavakban - különösen igaz ez a fóliás szigetelésű és csapvízzel feltöltött tavakra - kezdetben nincs élet, így az élővilág minden résztvevőjét mesterségesen kell betelepítenünk. A fokozatosan kialakuló, sokszínű vízi élet nélkül a betelepített növények, de a halak is csak vegetálnak, érzékenyek lesznek a legkisebb változásra, vagyis nem töltik be a szerepüket. Nem elég halakat telepíteni, illetve ezeket a horgászatból átvett anyagokkal, például csemegekukoricával etetni, hanem gondoskodnunk kell számukra a táplálék közel 50%-át kitevő természetes táplálékról is. A táplálékállatok egy része természetes módon is bejuthat tavunkba (pl. repülő rovarok), de ez hosszú, hosszú éveket vehet igénybe. Ha eltoljuk a természetes egyensúlyt (például egyetlen halfaj nagy mennyiségű telepítésével), akkor mesterségesen kell gondoskodnunk a kívánt egyensúly fenntartásáról (pl. víztisztító rendszer beiktatásával, illetve teljes értékű takarmány etetésével). 33