Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
6. Dr. Molnár Kálmán: Halbetegségek
TÓÉPÍTÉS köztigazdák teijesztik. A 10 cm hosszúságot elérő, ízelt testű galandféreg egyedei a bél lumenét eltömik, a halak a felvett takarmányt nem hasznosítják, ezért fejlődésükben elmaradnak. Az 5-7 cm hosszú Khawia sinensis, egy ízeletlen testű galandféreg, pontyok belében okoz fertőzöttséget. Teijesztői a csővájó férgek. Magyarországon a bélélősködő galandférgek okozta bántalmak leküzdésére devermint (niclosamid) tartalmazó gyógytápot használnak, és a kezelést a technológiába építik be. A ligulósist a halak hasüregében fejlődő, hatalmas galandféreg, a vízimadarak belében élő Ligula intestinalis lárvája (plerocercoidja) okozza. Természetes vizekben gyakori fertőzés, azonban kis tavakban is előfordulhat. A bántalmat gyógyítani nem lehet. A halak az 1 évnél hosszabb ideig is tartó fertőzöttséget ritkán vészelik át. Mételylárvák okozta betegségek (diplostomosis, fekete pettyes betegség, tetracotylosis): A vízi madarak belében élő mételyek lárvaformái (metacer- cariái) bizonyos puhatestűekben történő fejlődési szakasz után igen gyakran halakban telepednek meg, és azokban jellegzetes tüneteket és betegséget okoznak. Közülük egyesek, mint a Posthodiplostomum cuticola, valamint az Apophallus muehlingi a megtelepedés helyén, a bőrben, illetve az uszonysugarakon pigmentképződést indítanak el. Ezeket a betegségeket összefoglaló néven feketepettyes betegségnek nevezzük. Az erősen deformált ivadék egy része elhullik, más részük fogyasztásra alkalmatlannak bizonyul. A lárvák egy másik része (tetracotyle) a hasüregben vagy izomzatban pigmentképzés nélkül fejlődik, és kölesnyi csomókat okoz. Nagyszámú lárva esetén hasűri vizenyő is kifejlődhet. A leggyakoribb lárvafertőzöttséget a halak szemlencséjében élő Diplosto- mum spathaceum okozza. Ez a sirályok terjesztette élősködő a szemlencse teljes homályát és vakságot okoz. Különösen busa- és amurállományokban gyakori, de valamennyi halfaj fogékony a fertőzésre. A gyógykezelés lehetősége ismert, azonban költséges, ezért a védekezés a köztigazda csigák irtásán és a vízi madarak riasztásán alapul. Piócásság: A halak pióca fertőzöttségét a Piscicola geometra nevű pióca okozza. Ez az élősködő különféle halfajok testfelületén, esetenként szájüregében képes megtapadni és a halak vérét szívni. A jóllakott pióca leválik a halról, majd egy későbbi időpontban újabb halakat támad meg. A halak kezdetben élénken reagálnak a fertőzésre, később apatikussá válnak. Nagyszámú féreg megtelepedése esetén a halak vérfogyottak és gyengék lesznek. A vér- veszteséget súlyosbítja, hogy a piócák élősködő egysejtűeket oltanak be. A testfelületen megtelepedett piócák jól észrevehetők, s viszonylag könnyen el160
