Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)

6. Dr. Molnár Kálmán: Halbetegségek

6. Halbetegségek Darakór: A darakór a világon talán legismertebb és gazdaságilag is az egyik legfontosabb halbetegség. A betegség egyaránt pusztít hideg vizű salmonidák (pisztrángfélék) és meleg vizű pontyfélék között, illetve tilapia-állományok- ban, de nem kevésbé jelentős akváriumi tartás esetén sem. Igen gyakran erős fertőzöttség alakulhat ki nagyobb csapatokban tömörülő vagy vermelő hala­kon is. A darakór okozója az Ichthyophthirius multifiliis nevű körülcsillós egysejtű, amely kifejlett egyedként az 1 mm-es nagyságot is elérheti, tehát a fertőzöttség szabad szemmel is megállapítható. Az Ichthyophthirius-tömlők látszólag külső élősködők, de valójában a hámsejtek külső rétege alatt valódi belső élősködőként fejlődnek, és a gazda sejtjeiből, szövetnedveiből nyerik táplálékukat. A halról leváló egyedek a külvilágon sokszorozódnak, és az egy egyedből kialakult néhány száz rajzó keres magának új gazdát. A fenti fejlő­dési mód miatt a zárt térbe szorított vagy zsúfolva tartott halakon rendkívül in­tenzív fertőzöttségek alakulnak ki, és a kopoltyú, valamint a bőr károsodása miatt akár 100%-os elhullás is bekövetkezhet. A bőrre is kiterjedő darakór a külső tünetek miatt szabad szemmel is jól észlelhető, ugyanis a hal úgy néz ki, mintha darával lenne behintve. A kopoltyúfertőzöttség megállapítása csak né­hány hal kiirtása után lehetséges. Fiatalabb egyedek fertőzöttsége esetén csak a mikroszkópos vizsgálat ad biztos diagnózist. A darakór tünetei megegyez­nek a külső élősködő egysejtüekre jellemzőkkel. Rendkívüli patogenitása mi­att a darakór korai diagnosztizálására nagy súlyt kell fektetni. A betegség je­lentkezése esetén a halak fertőzött közegből való kimozdítása, kevésbé zsúfolt tóba való áthelyezése az immunitás kialakulása következtében eredményt ad­hat, de igen gyakran gyógykezelésre is szükség van. Gyógykezelésre az egyetlen hatásos módszernek a malachitzöld oldatában való fürdetés tűnik. A halak álomkórja: Vérélősködő ostoros Trypanosoma- és Trypanoplasma- fajok okozzák, melyeket élősködő halpiócák terjesztenek. Gyakori, de enyhe lefolyású betegség, mely csak ritkán okoz általános gyengeségre (vérfogyott- ság) utaló tüneteket (álomkórt). Leküzdése a fertőzést közvetítő piócák irtá­sával történik. Nyálkaspórások okozta bántaimak: Rendkívül gyakori fertőzöttségek, me­lyek közül csak kevésnek van gyakorlati jelentősége. Legkönnyebben az uszonyokon, a kopoltyúkon, a bőrön fejlődő ciszták vehetők észre. Igen fel­tűnő a ponty thelohanellosisát okozó Thelohanellus nikolskii fertőzöttség, amely az ivadék uszonyán okoz jól észlelhető göböket, valamint a fehér bu­sa Myxobolus drjagini fertőzöttsége, amely a fejbőrben fejleszt jelentős mé­retű cisztákat. A süllő kopoltyúján a Henneguya creplini, a pontyon, busákon és egyéb halakon a különféle Myxobolus-fajok okoznak szabad szemmel is 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom