Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)

6. Dr. Molnár Kálmán: Halbetegségek

6. Halbetegségek esetén is adódhatnak hasonló tünetek. A gyakorló gazda a bél felvágásával is közelebb juthat a diagnózishoz, amikor is néhány galandféreg (Bothriocep- halus, Khawia) kimutatása szakember vizsgálata nélkül is felhívja a figyel­met a gyógykezelés szükségére. Egyéb, főleg mikroszkópos vizsgálatot igénylő esetben, pl. bélgyulladás észlelésekor, a halak laboratóriumi vizsgá­lata elengedhetetlen. 6.3. A halbetegségek csoportosítása Biotikus halbetegségek: biotikus betegségeknek a vírusok, baktériumok, gombák és paraziták által okozott betegségeket nevezzük. Abiotikus halbetegségek: Az abiotikus betegségeket a kedvezőtlen kör­nyezeti tényezők, a gondatlan bánásmód és a takarmányozási hibák váltják ki. A már ismert betegségek és kórokozók száma rendkívül nagy, ezek közül az alábbiakban csak a kistavas haltenyésztés során leginkább számba jövő bántalmakat ismertetjük. 6.3.1. Vírusok okozta betegségek Tavaszi virémia: A leggyakoribb és legjelentősebb pontybetegség, melyet a Rhabdovírus carpio nevű RNS-vírus okoz. Főképpen az egynyaras és kétnya- ras pontyokat károsítja, de fogékony iránta néhány más pontyféle is. A tavaszi virémia tavasszal jelentkezik, amikor a tó vizének a hőmérséklete eléri a 13- 15 °C-ot. Ilyenkor tömeges elhullások is bekövetkezhetnek.. A betegségre a has teriméjének megnagyobbodása, a szemgolyó kidülledése, a végbél kitü­remkedése, pikkelyborzolódás, tükrös pontyokon faágszerűen kitágult vérerek és bőrvérzések hívják fel a figyelmet. A hal boncolásakor a legfontosabb kül­sőleg is észlelhető tünetek a hasüregben felhalmozódó folyadék, a testszerte jelentkező vérzések és a belső szervek duzzadtsága. A halak túlélési esélye csekély, ha a betegséghez másodlagos baktériumos fertőzés is csatlakozik. Korábban a baktériumos szövődménnyel súlyosbított vírusfertőzöttséget fertőző hasvizkór néven jelölték meg. Ilyenkor a vírus által megindított fo­lyamatot az Aerumonas hydrophila baktérium különféle törzsei súlyosbítot­ták, s ugyancsak a hasvizkór tünetegyüttesbe tartozónak vélték az idült has- vízkórként értékelt fekélyes bőrgyulladást. Magyarországon nagyobb gazdaságokban a másodlagos kórokozó bakté­riumok kártétele ellen technológiába épített antibiotikumos etetés nyújt vé­delmet. Megfelelő tartás nyomán a tavaszi virémia kártétele viszonylag mér­sékelt, hobbi gazdaságokban és kisebb horgásztavakban azonban jelentős veszteségek keletkezhetnek. A Rhabdovírus-fertőzöttség bejelentés kötele­151

Next

/
Oldalképek
Tartalom