Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
6. Dr. Molnár Kálmán: Halbetegségek
6. Halbetegségek esetén is adódhatnak hasonló tünetek. A gyakorló gazda a bél felvágásával is közelebb juthat a diagnózishoz, amikor is néhány galandféreg (Bothriocep- halus, Khawia) kimutatása szakember vizsgálata nélkül is felhívja a figyelmet a gyógykezelés szükségére. Egyéb, főleg mikroszkópos vizsgálatot igénylő esetben, pl. bélgyulladás észlelésekor, a halak laboratóriumi vizsgálata elengedhetetlen. 6.3. A halbetegségek csoportosítása Biotikus halbetegségek: biotikus betegségeknek a vírusok, baktériumok, gombák és paraziták által okozott betegségeket nevezzük. Abiotikus halbetegségek: Az abiotikus betegségeket a kedvezőtlen környezeti tényezők, a gondatlan bánásmód és a takarmányozási hibák váltják ki. A már ismert betegségek és kórokozók száma rendkívül nagy, ezek közül az alábbiakban csak a kistavas haltenyésztés során leginkább számba jövő bántalmakat ismertetjük. 6.3.1. Vírusok okozta betegségek Tavaszi virémia: A leggyakoribb és legjelentősebb pontybetegség, melyet a Rhabdovírus carpio nevű RNS-vírus okoz. Főképpen az egynyaras és kétnya- ras pontyokat károsítja, de fogékony iránta néhány más pontyféle is. A tavaszi virémia tavasszal jelentkezik, amikor a tó vizének a hőmérséklete eléri a 13- 15 °C-ot. Ilyenkor tömeges elhullások is bekövetkezhetnek.. A betegségre a has teriméjének megnagyobbodása, a szemgolyó kidülledése, a végbél kitüremkedése, pikkelyborzolódás, tükrös pontyokon faágszerűen kitágult vérerek és bőrvérzések hívják fel a figyelmet. A hal boncolásakor a legfontosabb külsőleg is észlelhető tünetek a hasüregben felhalmozódó folyadék, a testszerte jelentkező vérzések és a belső szervek duzzadtsága. A halak túlélési esélye csekély, ha a betegséghez másodlagos baktériumos fertőzés is csatlakozik. Korábban a baktériumos szövődménnyel súlyosbított vírusfertőzöttséget fertőző hasvizkór néven jelölték meg. Ilyenkor a vírus által megindított folyamatot az Aerumonas hydrophila baktérium különféle törzsei súlyosbították, s ugyancsak a hasvizkór tünetegyüttesbe tartozónak vélték az idült has- vízkórként értékelt fekélyes bőrgyulladást. Magyarországon nagyobb gazdaságokban a másodlagos kórokozó baktériumok kártétele ellen technológiába épített antibiotikumos etetés nyújt védelmet. Megfelelő tartás nyomán a tavaszi virémia kártétele viszonylag mérsékelt, hobbi gazdaságokban és kisebb horgásztavakban azonban jelentős veszteségek keletkezhetnek. A Rhabdovírus-fertőzöttség bejelentés kötele151