Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
5. Dr. Váradi László: A halak szaporítása és ivadéknevelése kistavas körülmények között
TÓÉPÍTÉS 5.1.1. Alaptényezők Alaptényezőknek nevezzük azokat a hatásokat, amelyek megszabják a fiziológiai folyamatok szintjét, azok beindulását, illetve sebességét. Itt tartjuk nyilván a fajra jellemző hőmérsékletet, az oxigénszintet (hiány esetén erős gátló hatás), valamint a toxikus és stressztényezőket, amelyeknek teljesen hiányozniuk kell a sikeres szaporodáshoz. Bármelyik tényező kedvezőtlen eltolódása (pl. túl meleg vagy túl hideg víz) megakasztja a folyamatot, vagyis a szaporodás elmarad. Ezek az alaptényezők azonban önmagukban nem váltják ki azokat a hormonális és fiziológiai változásokat, amelyek elindítják az ovulációt. 5.1.2. A kiváltó tényezők A kiváltó tényezők az alaptényezők jelenlétében indítják meg azokat a folyamatokat, amelyek a sikeres szaporodáshoz szükségesek. A legfontosabbak az ívási aljzat, a másik nem jelenléte, a víz felhígulása, kedvező légnyomásváltozás, és a vízszint emelkedése. Ezek együttes jelenléte hat legkedvezőbben az ovulációra, de egyes tényezők hiánya vagy alacsonyabb szintű megjelenése nem gátolja a teljes szaporodási folyamatot. Ha az alaptényezők adottak, más halakból származó (hipofízis eredetű gonadotrop) hormont injektálva a nőstényekbe ki lehet váltani az ovulációt. A halak ivari fejlődését ugyanis az agyalapi mirigy (hipofízis) hormonjai irányítják. A hipofízis hatására következik be a szakaszos fejlődést jellemző állapotok kialakulása, és természetesen az utolsó szakasz (ovuláció) is e hatásra alakul ki. Az idegrendszer jelzésének hatására a hipofízisből olyan hormon kerül a véráramba, amely a petefészek állományának elfolyósodását és az ikrakezdemények különválását idézi elő. Az ilyen állapotban levő ikra a haltest erős meghajlítására, hirtelen mozdulatokra (ívási tánc) könnyen elhagyja a testüreget. Ezt a folyamatot külső ingerek hatására a szervezetben termelődő hipofízis indítja el. Ezért külső (exogén) hipofízis adagolásával is kiváltható hasonló reakció. 5.1.3. A vízhőmérséklet A vízhőmérséklet határozza meg elsősorban az egyes fajok ívási idejét és időtartamát. A legtöbb halfaj esetén a téli nyugalmi időszak elengedhetetlen az ikrák végső éréséhez (pl. csuka és a sügerek). Miután a természeti tényezők szoros kapcsolatban állnak egymással, az egyik megváltozásából következtetni lehet egy másikra is. Ilyen jellegű tradicionális megfigyelés volt, hogy egyes növények virágzása szoros összefüggésben áll bizonyos halfajok ívási idejével. Előfordulhat például, hogy egy hirtelen bejött melegfrontnál a vízhőfok eléri az ívásra alkalmas hőmérsékletet, a halak mégsem szaporod130
