Vámosi Sándor (szerk.): A Vízgazdálkodási társulatok válogatott bibliográfiája (1807-1992) (Források a vízügy múltjából 9. Budapest, 1992)

Bibliográfia (1807-1992) - 1807-1957 időszakban (Fejér László)

Pestmegyei Sárközi Duna-védgát és csatornázási társulat alapszabályai = Sárközi Lapok, II. évf. 40-il. sz. 1872. dec. 1-8. Kérvény a képviselőházhoz = Sárközi Lapok, II. évf. 41. sz. 1872. dec. 8. Az érdekelt vidék lakossága 1860-ban társulatot alakított, de az elmúlt évtized alatt épített védmúvek az 1871. évi árvíz során tönkrementek. A társulat a teb'es adóképtelenség felé tart. 1873 v.l.: Úszód község parterődítése. = Sárközi Lapok, III. évf. 17. sz. 1873. ápr. 27. E témáról 1872. dec.-ben kérvényt küldtek a közlekedési minisztériumhoz, melynek alapján az 1874. évi költségvetés segélyét megkapják. A Sárközi Dunavédgát Társulat szerepe. A leküldött minisztériumi bizottság vezetője Laszka József dunaszabályozási főmérnök. A kérés indokai. 1873. május 4. = Sárközi Lapok, III. évf. 18. sz. 1873. máj. 4. A dunai védgátakat Pest vármegye hivatalosan átadja a társulatnak. A gátak felmérését lánccal végezték. (A mérési eredmények részletezése.) A gátak előállítási költségei - köbölenként 2 forinttal számítva - meghaladják az 1 mó forintot. Rábaközről = Sopron, III. évf. 6. sz. 1873. szept. 29. Újházy János Rába-szabályozási tervénekbírálata egy érdekelt birtokos tollából, Beszédes József elképzelésének alapján. P.N.: A Rábaszabályozásról = GL, XXV. évf. 51. sz. 1873. dec. 21. Újházy János Rába, Rábca-szabályozási tervei alapján Ürményi József kir. biztos a társulat létrejöttét 1873. nov. 16-i közgyűlésen kihirdette. A vasmegye érdekeltségek visszalépése, a szavazás aránya. (1871. XXXTX. tc.) HERRICH Károly: Előterjesztés a Tiszaszabályozás keletkezéséről, fejlődéséről és jelenlegi állásáról Bp. 1873. 108 p. (OSZK 259.741 és 186.974) A szabályozás rövid műszaki előtörténete. Paleocapa és Vásárhelyi nézetei. Az elvégzett munkák társulatonkénti áttekintése. A Tiszaszabályozás ellen felhozott érvek cáfolata. Az öntözés és vízhasznosítás megkezdésénekjavaslata. Táblázatok: 1. az 1846-1872 között létesített töltések és költségeik, 2. az 1846-1872 között végrehajtott átmetszések és költségeik, 3. a Tisza főbb adatai, összehasonlítva a szabályozás előtti állapottal, 5. a legnagyobb vizek vízállásai 1845, 1853, 1855, 1860 években. A Duna árja és egy alispáni rendelet = Sárközi Lapok, III. évf. 12. sz. 1873. márc. 23. Pestmegye alispánjának, Beöthy Lajosnak 1872. dec. 12-ről kelt rendeletét idézi, mint példáját az e téren uralkodó tájékozatlanságnak. A sárközi érdekeltség 1850-es évekbeli történetének említése. A k. k. m.-nek 1873. okt. 17-én 183.05. sz. a. valamennyi m. k. folyammérnöki hivatalhoz intézett rendelete: a vízi közlekedést gátló hajómalmok tárgyában = MRT, 7. évf. 1873. Utasította a mérnöki hivatalt, hogy ha a vízi közlekedést gátló hajómalmokról érkezik bejelentés, azonnal intézkedni kell a hajómalmi rendszabály 40-ik §-a értelmében. ÚJHÁZY János: A Rába s a vele vízművileg összefüggő Rábcza, Répcze, Kisrábatorok és Marczal szabályozása és csatornázása, továbbá a Hanyság és a Fertő lecsapolása Budapest, 1873. 240 p. (BME 802.709) Szakértői előterjesztés a Rába-szabályozásról (1871). A címnek megfelelő tárgyról az összes szükséges tudnivalót tartalmazó kiadvány. MEISZNER Ernő: A felső-szabolcsi tiszai társulat által Berezelnél épített zsilip = MMÉEK, VII. évf. 1. sz. 1873., 133-135. PA társulat 90 ezer holdnyi mentesített árterületén összegyűlő belvíz levezetésére a már több alkalommal összegyűlt zsilipek helyére egy új, immár a vízzáró agyagrétegre támaszkodó zsilip épül. A tervek és a kivitelezés rövid ismertetése térképekkel, rajzokkal is.