Vámosi Sándor (szerk.): A Vízgazdálkodási társulatok válogatott bibliográfiája (1807-1992) (Források a vízügy múltjából 9. Budapest, 1992)

Bibliográfia (1807-1992) - 1807-1957 időszakban (Fejér László)

Pestbuda közti Dunarészletnek szabályozása = GL, XIV. évf. 31. sz. 1862. aug. 3. A pesti Dunaszakasz szabályozása ügyében a Helytartótanácsnál értekezlet zajlott le, melynek mérnökszakértője Wallandt Henrik volt. Az értekezlet résztvevőinek vitája. Az alsószabolcsi tiszaszabályozó társulat... = Hortobágy Debreceni Hetilap, I. évf. 30. sz. 1862. nov. 21. Debrecen város kára a tiszai ármentesítés következtében elszikesedő Hortobágyon. A száraz időszak alatt víz igénylése a Hortobágyon az Árkus, Kadarcs részére a Tiszából. Jegyzőkönyve a Tiszaszabályozás (sic!) Bodrogközi Társulat 1860. év január 16. napjától 1862. év június 11. napjáig S. A. Újhely városában tartott köz- és igazgatóválasztmányi gyűlések s azokhoz tartozó nevezetesebb iratok szövegeinek. Sárospatak, 1862.128 p. (ÉVIZIG 75-303) Br. Sennyey Pál társulati alelnök és Horváth László osztálymérnök beszámolója az 1859. évi árvízi veszedelmekről az 1860. jan. 16-án tartott közgyűlésen. 1863 Társulati szerződés = Pesti Napló, XIV. évf. 53. sz. 1863. márc. 6. A Temes és Béga árvizeinek elhárítására febr. 16án alakult társulat szerződési feltételeinek (alapszabályának) ismertetése. A Tiszaszabályozás eredménye az alsószabolchi vízszerkezetben. I-VJ. = Pesti Napló, XIV. évf. 69-70. 73-76. sz. 1863. márc. 25-ápr. 3. A szabályozási munkák bírálatának okait az elmúlt évi aszályos időjárásban látja. Az alsószabolcsi társulat 14 éves történetének rövid ismertetése. A társulat szervezeti és siralmas pénzügyi helyzete. Gr. Dessewffy Emil társ. elnök „Sürgető kérelem és felvilágosítás" c. körlevelének teljes szövege. A szabályozás előnyös változást okozott, de az érdekeltek nem fizetnek. gr. ANDRÁSSY Manó: (Folyóink szabályozása) = Pesti Napló, XIV. évf. 82. sz. 1863. ápr. 11. ATisza-szabályozás eddig közel 30 millióba került, de eredményeivel nem mindenki lehet elégedett. III. Napóleonnak a vízszabályozásról szóló levele. Javasolja a dombvidéki, haltenyésztésre is alkalmas tározók rendszerét az olvadó hólé felfogására, az alföldi árvízveszély csökkentésére. (Beszámoló Hunfalvy János akadémiai előadásáról, melyet a „Tiszaszabályozás következményei" címmel tartott) = Pesti Napló, XTV. évf. 85. sz. 1863. ápr. 15. Az aszályok okai a mocsarak lecsapolásában és az erdők irtásában keresendők. Fokozott erdősítési és öntözési tevékenységgel lehet a vízszabályozások okozta éghajlatváltozást ellensúlyozni. A Tiszaszabályozás következményei = GL, XV. évf. 17. sz. 1863. ápr. 26. Beszámoló az MTA ápr. 13-i üléséről, ahol Hunfalvy János tartott előadást. A szabályozási, lecsapolási munkák növelik a szárazságot nemcsak a talajban, hanem a légkörben is. Ellenszer az öntözések fokozása, erdőtelepítések stb. ÉRKÖVY (Adolf): A dolgok ismétlik magukat II. = GL, XV. évf. 29. sz. 1863. júl. 19. Történeti adatok a Tisza-szabályozás előtti korból, árvizes és aszályos időszakokra. TELEPY Gyula: Néhány igénytelen szó Sárközből = GL, XV. évf. 33. sz. 1863. aug. 16. Az Örjeg jellege, és csatornázásának szükségessége. A homorádi és a hajósi patakmalom elbontása a szabályozás alapfeltétele. A szárazságot az Örjeg rendezése érdekében ki kell használni. KORIZMICS (László): A Balaton lecsapolása = GL, XV. évf. 44. sz. 1863. nov. 1. A Sió-zsilip megépítésével és átadásával kapcsolatban a Balaton vízszín-szabályozásának hasznáról, értelméről szóló eszmefuttatás. (A somogyi oldalon lévő előtavak kiszáradnak, s az így nyert föld a patakokkal öntözhetővé válik; a Sió vize szintén öntözheti a völgyében található területeket; a balatoni víziközlekedés nagyobb lendületet nyerhet, s nincs távol a vízi úton való összeköttetése a Dunával; növekszik a vasútvonalak biztonsága, ...stb.)