Vámosi Sándor (szerk.): A Vízgazdálkodási társulatok válogatott bibliográfiája (1807-1992) (Források a vízügy múltjából 9. Budapest, 1992)
A vízgazdálkodási társulatok múltja és jelene (1807-1992) (dr. Koltay József-Fejér László)
Az „első" vízitársulatok tevékenysége a helyi mezőgazdasági igényekkel összhangban általában - csak egy-egy település közigazgatási határán belüli vízrendezési, rét-legelő lecsapolási munkákra terjedt ki. E társulati munkák méreteikben ugyan nem voltak nagyok, de az adott térségben már éreztették kedvező hatásukat, elsősorban a mezőgazdaság termelési feltételeinek javításában. A mezőgazdasági nagyüzemek (nagytáblák) létrehozásával egyidejűleg újabb helyi igény fogalmazódott meg a területi vízgazdálkodási (vízrendezési, vízhasznosítási) feladatok megvalósításával kapcsolatban. A nagytáblák kialakítása következtében megszűnt vízelvezető árkok pótlása, ezek befogadóinak kialakítása nélkülözhetelenné vált, amelyet kellő súllyal bizonyítottak az 1960as évek nagy belvizeinek kártételei, illetve a kisebb vízfolyások ismétlődő árvízkárai. E vízkárok megelőzése (csökkenése) iránti társadalmi elvárás mindinkább előtérbe helyezte avízgyűjtőegészének-kellőhatékonyságú-rendezési (vízrendezési) szükségletét. (Komplex szemlélet kialakítása.) Ezért is adott lendületet a társulatok további fejlődésének a VI. Földvédelmi törvény megjelenése (1961), amely e téren a vízgyűjtőrendezési (komplex meliorációs) munkák végrehajtására helyezte a súlyt, illetve a fokozatosan kialakuló állami támogatás igénybevételének lehetősége. Az állam-a társulati feladatokjellegétől függően-az első időszakban rendszertelenül, majd az 1960-as évektől a már említett komplex vízgyűjtőrendezési szemlélet érvényesítésével rendszeresen — változó mértékű - támogatásban részesítette a helyi jelentőségű közcélú vízrendezési beruházásokat. A társulati munkában az alapfeladatok ellátása mellett mind nagyobb szerepet kapott a tagok (érdekeinek) részére végzendő üzemi vízrendezés, melynek jogi lehetőséget teremtett az 1965. évben megjelent 23. számú törvényerejű rendelet és végrehajtási utasítása. E törvény egyben, mint társulati alaptörvény, a teljes társulati tevékenységet szabályozta. A törvény szellemében a társulatok működése nyereségszerzésre nem irányulhatott. Az 1960-as évek végén kibontakozó új gazdasági mechanizmus új követelményeket támasztott a társulatok gazdálkodásával szemben is. Ennek következményeként 1968. évben új sajátos rendszer került bevezetésre a társulatoknál, amely - többek között - már lehetővé tette a nyereséges gazdálkodást, a megtakarításból való saját alapképzést. Ilyen formában a társulatok 1971-től adófizető gazdálkodó szervezetté váltak. Az időközben végrehajtott társulati összevonások alapulvételével az 1970-es évek végére állandósult a társulatok szervezete, érdekeltségi területe. A társulatok száma 1970. év végén 68, érdekeltségi területe pedig 7,9 millió ha lett, mely az ország területének több mint 80%-a. Az 1970-es évek közepétől a mezőgazdaság újabb igényeket támasztott a társulatokkal szemben, mind a térségi, mind az üzemi meliorációs fejlesztések végrehajtásával kapcsolatban. E meliorációs munkák kivitelezésének mintegy felét a vízitársulatok valósították meg, különös figyelemmel a vízrendezési, talajvédelmi és egyes talajjavítási munkákra. Ezen újabb feladatok végrehajtásával párhuzamosan mind sürgetőbbé vált a társulati jogszabályok újabb korszerűsítése, amely 1977. év végén teljesült az új jogszabályok megjelenésével. E jogszabályok már biztosították - többek között - a feladatvállalási lehetőség további bővítését, az alapfeladatok ellátása mellett a kivitelezői szabad kapacitás szélesebb körű felhasználását. A vízitársulatok az új abb jogszabályok szellemében a már említett alaptevékenység ellátása mellett mind kiterjedtebben vettek és vesznek részt egyéb kapcsolódó vízgazdálkodási feladat ellátásában is. így pld. a települési vízellátás, csatornázás, (szennyvíztisztítás) csapadékvízelvezetés egyes feladatainak megvalósításában, segítve ezzel korábban a tanácsok, később a helyi önkormányzatok környezetvédelmi (környezetgazdálkodási) feladatainak végrehajtását is.
