Vágás István: Hidrológiai statisztika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1974)

I. A statisztika hidrológiai kérdései

I. A STATISZTIKA HIDROLÓGIAI KÉRDÉSEI

1. A valószínűségi szemlélet tudományos fejlődésének fontosabb lépései

A hidrológiai statisztika alapfeladata a hidrológiai tömegjelenségek által szolgáltatott adatok feldolgozása, értékelése és az azokból való következtetések levonása, A hidrológiai statisztika kiinduló pontját tehát a megfigyelési adatok alkotják, amelyek, ha véletlen tömegjelenségre vonatkoznak, esetről-esetre véletlenszerűen maguk is változnak,

A hidrológiai statisztika elmélete és módszerei a valőszinüségszámi- tás törvényein alapulnak, A valószinüségszámitás a véletlen tömegjelenségekkel foglalkozik. Azokat a jelenségeket, amelyeknél a tekintetbe vett körülmények nem határozzák meg egyértelműen a jelenség lefolyását, hanem annak többféle kimenetelét engedik meg, véletlen jelenségnek nevezzük,

A véletlen jelenségek figyelembe vétele ellentétben áll a tudományokban hosszú évszázadokon át elterjedt determinisztikus szemlélettel. Éppen ezért a valószinüségi szemlélet nemcsak módszer, hanem tudományos magatartás is, amely a természeti jelenségek leírásának jelenleg a legkorszerűbb lehetőségét biztosítja.

Célszerű végigtekintenünk a valószinüségszámitás fejlődésén és a valószinüségszámitási eredmények filozófiai, matematikai és természet- tudományi értékelésének történelmi menetén, hogy a még ma is vitatott kérdésekben állást foglalhassunk.

A valószinüségszámitás tudománya viszonylag fiatal ágazata a matematikának. Tudományosan felvetett és helyesen megoldott valőszinüségszá- mitási módszerekkel a XVII. században találkozunk. (Pascal, Fermat.)

A valószínűségekkel szoros kapcsolatban van a véletlen fogalma. Ha valaminek a bekövetkezését csak kisebb-nagyobb valószínűséggel várjuk, akkori azt mondjuk, hogy az a véletlentől függ. Poincaré leírja, hogy a régiek a természeti tüneményeket két csoportba osztották: az elsőbe sorozták azokat, amelyek szigorúan követik a természeti törvényeket, a másodikba azokat, amelyek azoktól függetlenek, ez utóbbiakat tulajdonították a véletlennek. A véletlennek mint a törvényszerűség ellentétének felfogását azonban a tudomány túlhaladta és szigorúan determinisztikus álláspontra helyezkedett. A determinisztikus tudomány álláspontja szerint véletlen nem létezik, legfeljebb az tudatlanságunk mértékét fejezi ki, és azokat a jelenségeket tulajdonítjuk a véletlennek, amelynek törvényeit nem ismerjük.- 5 -