Vágás István: Hidrológiai statisztika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1974)

I. A statisztika hidrológiai kérdései

I. A STATISZTIKA HIDROLÓGIAI KÉRDÉSEI 1. A valószínűségi szemlélet tudományos fejlődésének fontosabb lépései A hidrológiai statisztika alapfeladata a hidrológiai tömegjelenségek által szolgáltatott adatok feldolgozása, értékelése és az azokból való követ­keztetések levonása, A hidrológiai statisztika kiinduló pontját tehát a meg­figyelési adatok alkotják, amelyek, ha véletlen tömegjelenségre vonatkoz­nak, esetről-esetre véletlenszerűen maguk is változnak, A hidrológiai statisztika elmélete és módszerei a valőszinüségszámi- tás törvényein alapulnak, A valószinüségszámitás a véletlen tömegjelensé­gekkel foglalkozik. Azokat a jelenségeket, amelyeknél a tekintetbe vett kö­rülmények nem határozzák meg egyértelműen a jelenség lefolyását, hanem annak többféle kimenetelét engedik meg, véletlen jelenségnek nevezzük, A véletlen jelenségek figyelembe vétele ellentétben áll a tudományokban hosszú évszázadokon át elterjedt determinisztikus szemlélettel. Éppen ezért a valószinüségi szemlélet nemcsak módszer, hanem tudományos magatar­tás is, amely a természeti jelenségek leírásának jelenleg a legkorszerűbb lehetőségét biztosítja. Célszerű végigtekintenünk a valószinüségszámitás fejlődésén és a valószinüségszámitási eredmények filozófiai, matematikai és természet- tudományi értékelésének történelmi menetén, hogy a még ma is vitatott kérdésekben állást foglalhassunk. A valószinüségszámitás tudománya viszonylag fiatal ágazata a mate­matikának. Tudományosan felvetett és helyesen megoldott valőszinüségszá- mitási módszerekkel a XVII. században találkozunk. (Pascal, Fermat.) A valószínűségekkel szoros kapcsolatban van a véletlen fogalma. Ha valaminek a bekövetkezését csak kisebb-nagyobb valószínűséggel várjuk, akkori azt mondjuk, hogy az a véletlentől függ. Poincaré leírja, hogy a régi­ek a természeti tüneményeket két csoportba osztották: az elsőbe sorozták azokat, amelyek szigorúan követik a természeti törvényeket, a másodikba azokat, amelyek azoktól függetlenek, ez utóbbiakat tulajdonították a vélet­lennek. A véletlennek mint a törvényszerűség ellentétének felfogását azon­ban a tudomány túlhaladta és szigorúan determinisztikus álláspontra he­lyezkedett. A determinisztikus tudomány álláspontja szerint véletlen nem létezik, legfeljebb az tudatlanságunk mértékét fejezi ki, és azokat a jelen­ségeket tulajdonítjuk a véletlennek, amelynek törvényeit nem ismerjük.- 5 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom